Magyar kutató vezetésével tárták fel egy dinoszauruszokkal egy időben élt, hatalmas krokodil titkait
Képzeljünk el egy 12 méter hosszú krokodilt, ami Észak-Amerika mocsaraiban csak arra vár, hogy egy dinoszaurusz túl közel merészkedjen hozzá. Így teltek a késő krétában élt a Deinosuchus mindennapjai, amiről most egy magyar szakember által vezetett kutatás meglepő dolgot derített ki.
A Science hírportálja által szerdán bemutatott vizsgálat arra utal, hogy a Deinosuchus nem volt közeli rokona a modern aligátorféléknek, és velük ellentétben képes lehetett tolerálni a sós vizet – ami azt jelenthette, hogy át tudta szelni az egykor az Észak-Amerikát szétválasztó Nyugati Belső Víziút beltengert.
A Communications biology folyóiratban szerdán közölt kutatás egy másik megállapítása, hogy a több mint 75 millió évvel ezelőtt élt Deinosuchus-hoz hasonló, nagy méretű krokodilfajok gyakoribbak voltak ekkor, mint eddig gondolták. „Úgy tűnik, mintha az lenne a normális, hogy időről-időre élnek a bolygón óriási krokodilok” – mondta a portálnak Rabi Márton, a Tübingeni Egyetem Őslénytani Tanszékének paleontológusa és a ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoportjának tagja.
Ahhoz, hogy feltárják, hol helyezkedett el a faj az élővilág törzsfáján, a kutatók egy korábbi cikkünkben részletesen bemutatott módszerhez folyamodtak: 219 anatómiai jelleget szedtek össze 128 kihalt vagy még élő krokodiltól, amik az állatok koponyájának vagy más csontjainak méretét és alakját írták le, majd ezeket algoritmusok segítségével összevetették. A filogenetikai vizsgálat eredménye arra utal, hogy a Deinosuchus a krokodilok törzsfájának egy ősi oldalágára esik, evolúciósan távol az aligátoroktól.
Ez feloldhatja azt a rejtélyt, hogy miért fordulnak elő a Deinosuchus fosszíliái a Nyugati Belső Víziút mindkét oldalán (vagyis a mai Egyesült Államok nyugati és keleti részén is), és arra utal, hogy a krokodilok utolsó közös őse meg tudott birkózni a sós vízzel. „Ez egy klassz tanulmány” – mondta Paul Burke, a University College London (UCL) őslénykutatója, aki szerint Rabiék hipotézisének megerősítéséhez a modern sósvizi krokodilokéhoz hasonló, sókiválasztó mirigyeket kellene találni a Deinosuchus koponyáján.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
