Nem volt különösebben intelligens a Tyrannosaurus rex, állítja egy friss kutatás, amiről kedden számolt be a Reuters. A ragadozó dinoszaurusz és nagytestű rokonainak agyfelépítése és relatív agymérete a ma élő krokodilokéhoz lehetett hasonló, nem pedig a madarakéhoz.

Kai Caspar, a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem etológusa és kollégái ezzel megkérdőjelezik egy tavaly közzétett kutatás eredményeit, ami a T. rex intelligenciáját a fosszíliák elemzése és ma élő hüllőkkel történő összehasonlítása alapján a főemlősök közé tartozó makákókhoz és páviánokhoz hasonlította.

„A fő megállapításunk, hogy a legtöbb dinoszaurusz agymérete, köztük a T. rex-é hasonló volt az olyan ma élő hüllőkhöz, mint a krokodilok vagy az aligátorok. Továbbá az idegsejtjeik száma valószínűleg nem volt kiemelkedő, különösen a testtömegükhöz képest” – mondta Casper. A theropoda dinoszaurusz a kréta időszak legvégén élt Észak-Amerika nyugati részén, és az őslénykutatók többsége szerint egyszerre volt aktív ragadozó és dögevő.

A szakemberek szerint Suzana Herculano-Houzel korábbi vizsgálatával több módszertani probléma is volt, ami aláássa az abban bemutatott adatelemzést és az azokból levont következtetéseket. Az április végén az Anatomical Record folyóiratban közölt tanulmányukban a kutatók új becsléseket ismertetnek a különböző dinoszaurusz csoportok agytérfogatának evolúciójáról (enkefalizáció) és a nagyagyukban található idegsejtek számáról.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a hüllők egyáltalán nem olyan ostobák, mint azt általában gondolni szokás. A viselkedésük lehet nagyon összetett, és kísérleti adataink sok kognitív hasonlóságot tárnak fel bennük az emlősökkel és a madarakkal” – mondta Casper.

Herculano-Houzel továbbra is kitart állításai mellet és Casperék vizsgálatát hibásnak tartja. Az amerikai Vanderbilt Egyetem neurobiológusa szerint az egyetlen dolog, amiről vita van, az az, hogy mekkora volt ténylegesen a dinoszauruszok testükhöz viszonyított agymérete, de ez volt a helyzet a tanulmányának megjelenésekor is.

„Az általunk behatárolt agyméret alapján a Tyrannosaurus valószínűleg olyan intelligenciaszintet képviselt, amire nincs manapság példa: a krokodiloknál intelligensebb volt, de nem érte el a madarak vagy az emlősök intelligenciáját” – mondta Thomas Holtz, a Marylandi Egyetem paleontológusa és az új kutatás egyik társszerzője. Holtz szerint az intelligencia mértéke az egyik legnehezebben megállapítható dolog a ma élő állatok esetén is, nemhogy a kihaltaknál.

A kutatók szerint megállapításaik érvényesek a földtörténeti középidőben élt dinoszauruszok többségére, és a helyzet csak a maniraptora csoport kialakulásával változott meg, a jura időszak közepén. Ezekre a tollal borított és megnyúlt mellső végtagokkal rendelkező ragadozó dinoszauruszokra már nagyobb relatív agyméret volt jellemző, ami inkább a madarakéhoz áll közelebb.

A madarak (Aves) a dinoszauruszok közül egyedüliként vészelték át a Chixculub-kisbolygó becsapódása által okozott, 66 millió évvel ezelőtti tömeges kihalást. Egy 2021-es kutatás szerint ezt elsősorban közeli rokonaikhoz képest megnövekedett agyméretüknek, és fejlettebb látásuknak köszönhetik.