Kitermelhető hélium lehet a Yellowstone-kaldera környékén egy friss kutatás szerint, ami a világ leghíresebb szunnyadó szupervulkánja mellett két másik ígéretes héliumforrást is azonosított a Föld geotermikusan aktív régióiban.

A LiveScience keddi beszámolója szerint Ernest Mulayát, a tanzániai Dar es Salaam Egyetem geológusát és angliai egyetemeken dolgozó kollégáit egy 2016-os felfedezés motiválta. Ekkor hatalmas héliumkészletekre bukkantak a Rukwa-tó közelében, ami a Kelet-afrikai árok (Nagy-hasadékvölgy) tanzániai szakaszán található. Ez felvetette a lehetőségét, hogy más, geológiailag hasonló területek is rendelkezhetnek ilyen készletekkel.

Ma a héliumot a földgázkitermelés melléktermékeként állítják elő, ez viszont metánkibocsátással jár együtt, ami a szén-dioxidnál is erősebb üvegházhatású gáz. „Törtük a fejünket, honnan lehetne fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nélkül héliumot szerezni” – mondta Mulaya. A hélium egy sor modern berendezés működéséhez kulcsfontosságú, hűtőközegként használják rakétákhoz, valamint szupravezető mágnesekhez, amik orvosi képalkotó berendezéseket (például MRI), fúziós kísérleti reaktorokat vagy részecskegyorsítókat működtetnek.

A kutatásukban, amit az International Geology Review folyóiratban ismertettek áprilisban, az Egyesült Államokban található Yellowstone-kalderát, a tanzániai Rukwa-hasadékvölgyet, valamint a kelet-indiai Bakreswar-Tantloi geotermikus területet vizsgálták. A szakemberek arra jutottak, hogy mindhárom terület elég ígéretesnek tűnik, és érdemes lehet bennük vagy környékükön héliumkészleteket keresni.

A hélium szén-dioxid-kibocsátás nélkül történő előállításához geotermikus hőre van szükség. A hő a mélyben héliumot szabadít fel a kőzetek belsejéből, magyarázta a Live Science-nek a kutatás társszerzője, Jon Gluyas, a Durhami Egyetem energiatudományi professzora. A hélium atomok urán és tórium bomlástermékeiként keletkeznek, több milliárd év leforgása alatt, de magas hő nélkül a kőzetek ásványaiban ragadnak.

A hélium a Yellowstone hőforrásain és gejzírjein keresztül távozik a légkörbe, évente akár 60 tonnányi. Ezt Gluyas szerint nagyon nehéz lenne befogni, viszont a kaldera környékén lehetnek kitermelhető, felszín alatti készletek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Lassan vége az olajkorszaknak, mostantól a kobaltért, a volfrámért és a héliumért folyik a verseny

Hobot Péter gazdaság 2017. november 20.

A világ ipara farkaséhes, de az új technológiákhoz szükséges nyersanyagokkal nehéz stabilan ellátni a gazdaságokat. A legtöbb kritikus fontosságú ásványt Kínában bányásszák, az olyan hagyományos gazdasági központok viszont, mint az EU és az USA, nem bővelkednek készletekben.

Csodát vártak a Yellowstone farkasaitól, de kiderült, hogy egyedül képtelenek megjavítani egy komplex ökológiai rendszert

Vajna Tamás tudomány 2024. május 3.

A világ legnagyobb farkasprogramjának kidolgozói azt remélték, hogy a ragadozók újraindítják azt a láncreakciót, amely révén a növekvő biodiverzitás szavatolja az ökoszisztémák természetes egyensúlyát. Mint kiderült, az élő rendszerek jóval bonyolultabbak ennél.

Magyarország tele van föld alatti szén-dioxid-tárolókkal, már csak használni kellene őket

Tóth András tudomány 2023. március 31.

Ahhoz, hogy a klímaváltozást 1,5-2 fokban tudjuk korlátozni, szükség lesz a légkörbe került szén-dioxid eltávolítására. Egy elemzés szerint Magyarországon 2050-től évi 2 millió tonna szén-dioxidot kellene technológiai megoldásokkal összegyűjteni és felszín alatti tárolókba küldeni.