Három hónap leforgása alatt a Trump-kormányzat kirúgta az Egyesült Államok legfőbb levéltárosát (Archivist of the United States), Colleen Shogant és a kongresszusi könyvtár vezetőjét (Librarian of Congress) Carla Haydent is. A Financial Times-ban publicisztikában reagál erre az Oxfordi Egyetem legfőbb könyvtára, a Bodleian Library vezetője.

Cikkében Richard Ovenden felidézi, hogy mindkét intézményt érte korábban megsemmisítő csapás, de megerősödve kerültek ki ezekből. 1814-ben brit haderő ostromolta Washingtont, és felgyújtotta a Capitoliumot. Innen még a támadás előtt elszállították a Nemzeti Levéltár anyagait, de a Capitolium épületében volt a Kongresszusi Könyvtár is, és ennek háromezer kötetét nem lehetett ilyen gyorsan kimenekíteni. Az épület és a város jelentős része is leégett. Felháborodva a britek barbárságán, Thomas Jefferson ex-elnök, akkor saját könyvtárából hétezer kötettel pótolta a veszteségeket.

A Kongresszusi Könyvtár egyszerre két funkciót lát el, nemzeti könyvtár és a törvényhozásé is, márpedig a Kongresszus semmit sem tett saját könyvtárának védelmében, írja Ovenden.

Trump sajtószóvivője azt közölte, hogy Haydent azért bocsátották el, mert a könyvtár „nem megfelelő könyveket adott a gyerekek kezébe”. A Kongresszusi Könyvtár kutatókönyvtár, és nincs külön gyerekeknek vagy felnőtteknek szóló kölcsönzés, gyűjteményeit pedig a Kongresszus által 1909-ben elfogadott és 2016-ban módosított szabályok alapján építették fel – emlékeztet az írás.

A Nemzeti Levéltár éléről menesztett Colleen Shogan helyére Marco Rubio került – akinek a kettős külügyminiszteri és nemzetbiztonsági tanácsadói szerepe mellett nyilván lesz annyi szabadideje, hogy a világ legnagyobb nemzeti levéltárát is vezesse, írja keserű iróniával a szerző. Emlékeztet arra is, hogy a Donald Trump által a Mar-a-Lago-i birtok egyik fürdőszobájában tárolt, majd onnan eltávolított titkos iratokat végül a Nemzeti Levéltár szerezte vissza, eleget téve törvényi kötelezettségének.

Női intézményvezetőkről van szó, akik a nemzet egészét szolgálták, a kirúgások az önkényes hatalomgyakorlásról, a tudás feletti kontroll megteremtéséről szólnak – állapítja meg Ovenden. A különféle gyűjtemények ideológiai alapú cenzúrázása és a kormányzati honlapok közelmúltbeli tömeges törlése is azt jelzi, a kormány egyszerűen el akar távolítani bizonyos tudásokat a társadalomból. Cikke végén a szerző Thomas Jeffersont idézi, aki 1813-as levelében az eszmék terjedését ahhoz hasonlította, ahogyan egy gyertyát meggyújtunk egy másik gyertya lángján: „Aki ötletet vesz tőlem, tanul tőlem anélkül, hogy engem bármivel megrövidítene; aki gyertyát gyújt az én gyertyámról, fényt kap anélkül, hogy elhomályosítana engem."

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mesterséges intelligenciával fésüli át külföldi hallgatók és bevándorlók közösségimédia-felületeit a Trump-kormányzat

Tóth András TECH május 6.

Az AI-eszközökkel az amerikai kormányzat egyelőre palesztinpárti külföldi hallgatókat és bevándorlókat kíván azonosítani és kiutasítani, de a módszer amerikai állampolgárok megfigyelését is lehetővé teheti.

Donald Trump hirtelen kirúgott 400 tudóst, akik a legfontosabb amerikai klímajelentésen dolgoztak

Bodnár Zsolt tudomány április 30.

Az NCA-tanulmányok készítését még 1990-ben rendelték el, és azóta az amerikai klímavédelem központi dokumentumának számít. Ha Trumpon múlik, a 2028-ra ígért hatodik jelentés már nem készül el.

Az amerikai Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiák csaknem 2000 tagja nyílt levélben kelt ki Donald Trump ellen

Bodnár Zsolt tudomány április 1.

A legrangosabb amerikai tudományos szervezet tagságának több mint negyede szólalt fel a kormányzat tudományellenes politikája, a megszorítások és leépítések ellen.