Az ELTE Informatikai Kara, a Qubit, a Galaktika magazin és a Cubix Institute of Technology támogatásával májusban meghirdetett RobotikAI novellapályázat valószínűleg az első hazai kezdeményezés volt, amely kimondottan bátorított a mesterséges intelligencia használatára a novellaírásban. Célunk kettős volt: egyrészt azt szerettük volna megtudni, vajon önállóan vagy AI-t használva születnek-e jobb történetek. Ezt persze most csak az iskolás korosztályban tudtuk tesztelni. Másrészt viszont szerettük volna a diákokat ösztönözni a minél kreatívabb AI-használatra, ezért különdíjat is hirdettünk, ami kimondottan ezt díjazta, továbbá gyakorlati útmutatót is mellékeltünk, hogy mindenki el tudja sajátítani a promptolás, azaz a nyelvi modellekkel való kommunikálás alapjait.

A pályázatra 32 általános iskolás és 73 középiskolás 500–2000 szavas novellákkal nevezett. A pályázó diákoknak nagyjából másfél hónap állt rendelkezésükre, hogy az emberek és humanoid robotok együttélésének lehetőségeiről, kihívásairól vagy hatásairól írjanak a közeli vagy távoli jövőben. Az AI‑használat mértéke nagyon változó volt: akadt, aki egyáltalán nem fordult gépi segítséghez, más csak címötleteket vagy helyesírás-ellenőrzést kért, de olyan is volt, aki befotózta a pályázat plakátját, és megkérte ChatGPT‑t, hogy teljesítse a feladatot.

A négytagú zsűri – Németh Attila, a Galaktika irodalmi szerkesztője, Erdész Róbert sci-fi író és zenész, Kerek Ágnes irodalomtörténész és Domonkos Márk robotikakutató – úgy hozta meg döntését, hogy nem tudták, melyik szerző használt bárminemű AI-segítséget. Ennek ellenére sok esetben már első pillantásra felismerhető volt a gépi írás nyoma, sőt volt, aki még a ChatGPT fejezetcím-színeit is a szövegben hagyta. Más esetben a gyakori vessző‑ és szóközhibák árulták el, hogy tisztán emberi műről van szó.

A beérkezett novellák ugyanakkor lenyűgöző sokszínűséget mutattak: rengeteg elgondolkodtató és érzelmileg megkapó történet érkezett. Érdekes módon alig akadt apokaliptikus forgatókönyv; a pályázók többsége nem az emberiség elpusztításával riogatott, hanem azt a dilemmát járta körül, mi történik velünk, ha mindennapi teendőinket átadjuk a gépeknek, és ezzel lassan elveszítjük emberi mivoltunkat. Természetesen az ötletelésre is használt ChatGPT a pályázók témaválasztását is befolyásolhatta, vagyis az AI saját magáról alkotott képét is viszontláthattuk egyes novellákban.

A kreatív promptolást külön zsűri díjazta – Turcsányi-Szabó Márta, az ELTE IK Média- és Oktatásinformatika Tanszékének oktatója és jómagam. Ehhez a pályázóknak mellékelniük kellett azt, hogy milyen részfeladatokban (pl. ötletelés, témakifejtés, irodalmazás, szereplő jellemének kidolgozása, történetvázlat, stíluscsiszolás, mondatszerkesztés, stb.) és hogyan dolgoztak együtt az AI-val. Sajnos az AI-t használó diákok jelentős többsége nem dokumentálta a pályázat feltételeinek megfelelően a részfolyamatokat, ahol az AI segítségét használta, így nagyon kevés értékelhető pályázatból tudtunk csak különdíjast választani.

Sokan használták az AI-t ötletelésre, de rengetegen voltak, akik még azelőtt címet kértek, hogy bármit írtak volna, és nagyon sokan elfogadták, amit elsőre válaszolt a nyelvi modell, vagyis nem dolgoztak vele tovább. Pedig gyakran előfordul a generált szövegnél, hogy irodalmi klisék kerülnek bele, vagy apró inkonzisztenciák, esetleg erőtlen a befejezés. Fontos tudni, hogy a ChatGPT valószínűségi alapon dolgozik, mégpedig úgy, hogy a legkiszámíthatóbb módon folytatja a szöveget, éppen ezért fontos a saját koncepció, vázlat, és az irányítás, ha valóban egyedi tartalmat szeretnénk vele alkotni. A szöveg nyelvi megformázásában kiváló, és ötletelésben is, ha azt kérünk tőle, de az egyediséget érdemes nekünk beletenni.

Arra is sokféle technikai tanács adható, hogy miként lehet hatékonyabban promptolni, vagy hogyan lehet iterálni egy jobb végeredmény felé, de ami a legfontosabb, ha AI-t használunk, az az, hogy képesek legyünk ellenőrizni, felülbírálni. Ha nem vagyunk értő és kritikus olvasók, olyan munkát adhatunk ki a kezünkből, ami nem elég igényes, és ha figyelmetlenek vagyunk, akkor még következetlenség is maradhat benne. Az AI sok mindenre jó, de nem fogja tudni helyettesíteni saját ítélőképességünket.

A középiskolások kategóriájában ugyanakkor példaértékű volt a legkreatívabb promptolás különdíjasának hozzáállása, aki a ChatGPT-t nemcsak kreatívan használta számos részfolyamatban, de arra is, hogy a novellaírás rejtelmeiről általánosságban tanuljon tőle. Ami pedig az irodalmi értékelést illeti, mindkét korosztályra igaz volt, hogy az első három helyezett közül ketten egyáltalán nem használtak AI-segítséget, amihez külön gratulálunk.

A díjazottak:

Általános iskola

• I. díj: Balázs Bálint (8. osztály)

• II. díj: Farkas Zalán (7. osztály)

• III. díj: Tresó Panni (5. osztály)

• Legkreatívabb AI-használat különdíja: Vajdai Kitti (6. osztály)

• Legjobb illusztráció különdíja: Tarsoly Kitti (7. osztály)

Középiskola

• I. díj: Czáll Viktória (13. évfolyam)

• II. díj: Csuport Gergő Péter (11. évfolyam)

• III. díj: Császár Bálint (11. évfolyam)

• Legkreatívabb AI-használat különdíja: Kalapos Hunor (9. évfolyam)

• Legjobb illusztráció különdíja: Radics Márkó (12. évfolyam)

A nyertesek jutalmának átadására június 25‑én került sor az ELTE lágymányosi kampuszon, az Intelligent Robotics FAIR családi napján. Itt olvastuk fel a dobogós műveket élőben, most pedig a Qubit online felületén és hamarosan a Galaktika nyomtatott hasábjain is találkozhattok velük. Ezúton is gratulálunk a nyerteseknek!