Az emberi immunrendszer már azelőtt reagál a kórokozókra, hogy kapcsolatba kerülne velük
Az élő szervezetek alapvető tulajdonsága, hogy számítanak a rájuk leselkedő veszélyre, és ha észlelik, a fenyegetés úgynevezett üss vagy fuss (fight or flight) reakciót vált ki belőlük, ami azt jelenti, hogy vagy megpróbálnak megküzdeni az ellenséggel, vagy elmenekülnek előle. Régóta köztudott, hogy a zsákmányállatokból és az emberből is ilyen reakciókat vált ki egy rájuk támadó ragadozó. De mi a helyzet a szemmel nem látható ellenségekkel, mint a vírusok és a baktériumok?
Ezt vizsgálták a Genovai Egyetem kutatói, akik a virtuális valóságban hajtották végre kísérletüket úgy, hogy hús-vér tesztalanyaikat egészségesnek és betegnek tűnő emberek avatárjaival szembesítették. Eredményeiket hétfőn tették közzé a Nature Neuroscience-ben. A kísérlet 248 résztvevőjére VR-headseteket adtak, és velük azonos nemű emberek modelljeit vetítették eléjük, akik vagy egészségesnek tűntek, vagy valamilyen fertőzés jeleit mutatták, például a bőrükön látható kiütések formájában. Az EEG-vizsgálatok kimutatták, hogy a tesztalanyok felé közeledő, betegnek tűnő avatárok látványa aktiválta az agy azon területeit, amelyek a veszélyek észleléséért felelősek. A funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálatok (fMRI) arra is rávilágítottak, hogy a fertőzöttnek tűnő avatárok látványára megerősödött a kapcsolat az agy veszélyt érzékelő rendszere és a szervezet belső egyensúlyának fenntartásáért felelős agyterület, a hipotalamusz között. Még ennél is érdekesebb eredményekre vezettek a vérvizsgálatok: kiderült, hogy a betegség jeleinek láttán a szervezetben aktiválódtak az úgynevezett veleszületett limfoid sejtek (innate lymphoid cell; ILC), amelyek veszély esetén riasztják a többi immunsejtet.
Volt már rá példa
Nem ez az első kísérlet, ami arra mutat, hogy a potenciális fertőzésre utaló jelek már a fizikai kontaktus létrejötte előtt védekező reakciókat váltanak ki az emberi szervezetből. A Brain, Behavior, and Immunity folyóiratban idén márciusban jelent meg a Hamburgi Egyetem kutatóinak tanulmánya, ami összefüggést talált a légúti fertőzés vizuális jelei, a neuroimmun-aktiváció és a nyálkahártya által adott immunválaszok között. A vonatkozó kísérletben 62 tesztalanynak mutattak rövid videókat, amikben egészséges és betegnek tűnő emberek szerepeltek hétköznapi helyzetekben, és azt találták, hogy a fertőzés látványa megnövelte a végrehajtó funkciókban szerepet játszó agyterület, az elülső (anterior) insula aktivitását, és ezzel párhuzamosan megnövekedett a nyálban felszabaduló antitest, az immunoglobulin A (sIgA) mennyisége is.
Az viszont továbbra is kérdés, hogy ezek a védekező reakciók mennyire segítik a szervezetet abban, hogy megbirkózzon a kórokozókkal. Ahogy azt a University College London immunológus professzora, Benedict Seddon mondta a Guardian kérdésére a Genovai Egyetem kísérletéről: „amikor megfertőződünk például a Sars-CoV-val, egy-két nap is eltelhet, míg a fertőzés megállapodik, az immunrendszer értesül róla és válaszol rá, ami hosszú idő ahhoz a kezdeti találkozáshoz képest, ami ezt a rövid életű mobilizációt stimulálta”.
Kapcsolódó cikkeink:
Parányi robotok rajaival váltanák ki az antibiotikumokat kínai és hongkongi kutatók
Állatkísérletekben bizonyították, hogy a mikrométeres robotrajok szöveti károsodás nélkül képesek gyógyítani az arcüreggyulladást a helyi baktériumok kiirtásával.
Tényleg képesek vagyunk erősíteni az immunrendszerünket?
Influenzás időkben felmerül a kérdés, hogy meg lehet-e erősíteni az immunrendszerünket, vagy ez csupán mítosz? Ami biztos: vannak dolgok, amiket el kell kerülni, és már ez is sokat számít a fertőzésekkel szembeni ellenállásban.
A hőségben csődöt mond a növények immunrendszere
Egy friss kutatás szerint a növények immunrendszere a meleg miatt sokszor képtelen felvenni a harcot a betolakodó kártevőkkel szemben.