A környezetvédők 1973 óta dolgoznak a kokárdás harkályok (Dryobates borealis) megmentésén, de sokáig úgy tűnt, hogy hiába: a madarak egyre csak fogytak, 2005-re mindössze 73 példányt tartottak számon közülük. Eddigre már zajlott az a visszatelepítési program, amelynek az eredményeiről most számoltak be a kutatók: az amerikai légierő tulajdonában álló gyakorló- és lőtérre 1998 óta telepítenek be állatokat. Az erre kijelölt terület egyike annak a 18, a hadsereg tulajdonában álló védett zónának, ahol az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi szolgálatával közösen az adott élőhelynek megfelelő állatok védelméről gondoskodnak.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan alakul itt a harkálypopuláció, nem jelent-e veszélyt a beltenyészet, és hány pár költ a fenyvesben. Mint kiderült, a madarak átköltöztetésével sikerült megállítani az egyedszám csökkenését, olyannyira, hogy a harkályt már csak veszélyeztetettként, nem pedig közel kihaltként tartják számon, és úgy tűnik, hogy a módszer hosszabb távon is sikeres lehet. A kutatás különlegességét az adja, hogy a területen 1998 óta folyamatosan ellenőrzik.

Pusztuló élőhelyek

A kokárdás harkályok egykor bőségesen jelen voltak a déli államokban, de az élőhelyük pusztulásával az egyedszámuk is rohamosan csökkenni kezdett. Az egykor többé-kevésbé összefüggő fenyves szavanna csak foltokban maradt fenn, a megmaradt madarak pedig nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak kapcsolatba lépni a többi folton élőkkel. A légierő gyakorlóterén viszont még egy elég nagy, 129 négyzetkilométeres összefüggő szavannai rész található, itt zajlik a betelepítési program.

Mint kiderült, az elengedett madarak 70 százaléka túlélte a telepítést, a madarak csakhamar párokat alkottak, a populáció népessége pedig jelentősen megnőtt. A telepítést hat hullámban, különböző élőhelyekről végezték, és mint kiderült, az újonnan érkezők több éven át költöttek, mint a helyben kikeltek. Az újonnan érkezőkkel csökkent a beltenyészet kockázata is, ami egészségesebb harkálypopulációt eredményezett.

Alex Lewanski, a kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány vezető szerzője szerint a beavatkozással nemcsak a kokárdás harkályt sikerült megmenteni a biztos pusztulástól, hanem az eredmények más fajok megmentéséhez is hasznosak lehetnek: a genetikai vizsgálatok alapján a kutatók pontosabb képet kapnak arról, hogy honnan és hova érdemes példányokat betelepíteni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A harkályok és a darazsak menthetik meg az amerikai erdőket a pusztító kőrisbogártól

Kun Zsuzsi tudomány 2022. május 28.

A smaragd kőrisbogár csak pár évtizede jutott el Ázsiából Észak-Amerikába, de már így is több száz millió kőrisfa pusztulása írható a számlájára.

A fákon kopácsolás olyan a harkályok agyának, mint más madaraknál az ének

Kun Zsuzsi tudomány 2022. szeptember 21.

Más műfaj, de egy friss kutatás szerint a kopácsolás mögött álló agyi folyamatok nagyban hasonlítanak az énekléshez kapcsolódókhoz.