Egy kutatás és a hozzá kapcsolódó tanulmány bemutatta, hogy azok, akik kevesebb vizet isznak, magasabb kortizol szinttel rendelkeznek, annak ellenére, hogy nem feltétlenül éreznek nagyobb szomjúságot, mint azok, akik többet vizet fogyasztanak.

A vizsgálatot a liverpooli John Moores Egyetem (LJMU) kutatói készítették, és 16 olyan személy vett részt benne, akik naponta kevesebb mint 1,5 liter vizet ittak, valamint 16 másik személy, akik rendszeresen betartották a napi folyadékbevitelre vonatkozó ajánlásokat.

Az Independent kiemeli, hogy a kutatók az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) irányelveit alkalmazták, amelyek szerint a férfiaknak naponta 2,5 liter, a nőknek pedig 2 liter vizet kellene inniuk. Az Egyesült Királyságban a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, az NHS táplálkozási ajánlása, az Eatwell Guide másfél liter vízről beszél, de ezt érdemes emelni, ha hőség van, vagy fokozottan igénybe vevő munkavégzés.

A kutatók hét napon keresztül vizelet- és vérminták segítségével figyelték mindkét csoport hidratáltságát, majd a résztvevőket laboratóriumba hívták stressztesztre. A teszt egy rögtönzött állásinterjú volt, amelyre minden résztvevő 10 perc felkészülési időt kapott. Ezt követően a résztvevőket egy kamerával felszerelt stúdióba kísérték, ahol három, fehér köpenyt viselő személy előtt folytattak le velük egy interjút. A szimulált interjú után a résztvevőknek még egy gyors számtani feladatot is meg kellett oldaniuk.

A stressz hormonként ismert kortizolt a mellékvesék termelik stresszre reagálva, és ez befolyásolja az immunrendszer működését, az anyagcserét és a vérnyomást is. A kutatócsoport megállapította, hogy a kortizol koncentrációja magasabb volt azoknál, akik kevesebb folyadékot fogyasztottak. A stresszreakciók, mint például a gyors szívverés, a tenyér izzadása és a szájszárazság, mindkét csoportban hasonlóak voltak. A kevesebb vizet fogyasztó csoport tagjai azonban nem számoltak be arról, hogy szomjasabbak lennének.

A Journal of Applied Physiology folyóiratban közzétett eredmények után azonban még további vizsgálatok kellenének például annak megállapításához, hogy a kevés vizet fogyasztók vízfogyasztásának növelése csökkentheti-e a mindennapi „mikrostresszorok” hatását.


Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A mérgező stressz számos népbetegség alapja, mégsem foglalkozunk vele eleget

Vajna Tamás tudomány 2024. március 30.

A mindennapi orvosi praxisnak mindmáig nem része a stresszkezelés – legfeljebb csak a „ha lehet, kerülje a stresszt!” típusú bölcs tanácsok formájában. Pedig gyakran a diabétesz, a kóros elhízás vagy a szívproblémák mögött is a toxikus stressz áll.