A nagy nyelvi modellek már az önzetlenséget is szimulálják, de a többi AI-t jobban kedvelik az embereknél
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Az egyik legemberibb tulajdonságot is képes utánozni és szimulálni több nagy nyelvi modell (LLM), köztük a OpenAI-féle GPT-3.5-turbo és GPT-4 is – írja a Tech Xplore. Két amerikai intézmény, az oregoni Willamette Egyetem és az oklahomai Laureate Agykutató Intézet kutatói a mesterséges intelligencia (AI) alapú programok altruizmusra való hajlandóságát vizsgálta – az altruizmus egy olyan interakció, amely során egy ember akár a saját kárára is feltétel nélkül előrébb helyezi más érdekeit.
A Nature Human Behavior folyóiratban megjelent kutatás társadalmi kísérleteknek vetette alá a nagy nyelvi modelleket, amelyek képesek voltak az emberi viselkedés kutatásaiból származó információk alapján utánozni az altruizmust. A kutatók a felmérés során megkérdezték a nyelvi modellektől, hogy mennyire lennének hajlandóak feladni az erőforrásaikat akkor is, ha ez a cselekedet veszteségekkel járna számukra.
„Külön teszteltük, hogy ugyanezek a modellek olyan helyzetben, ahol senki más nem érintett – vagyis egy nem társas szituációban – azt válaszolják-e, hogy minden erőforrást maguknak akarnak megtartani” – mondta Tim Johnson, a tanulmány társszerzője. Abban az esetben értékelték a nyelvi modellt altruizmus-szimulálónak, ha egy feltételezett társas helyzetben lemondana saját érdekeiről máséért, de ha a példában nem szerepel másik fél, akkor megtartaná az erőforrásait magának.
Bár nem egyforma mértékben, de minden vizsgált LLM (text-ada-001, text-babbage-001, text-curie-001, text-davinci-003 modellek, OpenAI GPT-3.5-turbo és GPT-4 verziói) szimulálta az altruizmust. Ugyanakkor a kutatás szerint a nyelvi modellek elfogultak más nyelvi modellekkel szemben és adakozóbbak, hogyha nem egy embernek kell segítséget nyújtaniuk. Johnson szerint a kutatás azt bizonyítja, hogy „a modellek képesek módosítani kimeneteiket annak alapján, hogy milyen jellemvonásokat tulajdonítanak az interakciós partnernek”.
Az LLM-ek félautonóm módon képesek reagálni, és már az Alan Turing brit matematikus által kidolgozott gondolatkísérlet alapján sem különböztethetők meg az emberektől – egy magyar kutatók által végzett vizsgálat szerint már maga a mesterséges intelligencia sem képes eldönteni, hogy AI-jal vagy emberrel kommunikál.