Kincsre bukkantak a kutatók egy évekkel ezelőtti üzbegisztáni ásatás leletanyaga között: miközben a régészek eddig a nagyobb kőszerszámokkal voltak elfoglalva, kevés figyelmet fordítottak azokra az apróbb töredékekre, amelyek, ha igaznak bizonyul a kutatók feltételezése, a világ legrégebbi ismert nyílhegyei lehetnek.

A nyolcvanezer éves mikrolit pengékkel azért sem foglalkoztak sokat, mert törötten kerültek elő – de épp ez keltette fel Hugues Plisson régész és társai figyelmét. Plisson szerint a hegyeken látható sérülések éppen olyanok, mint amilyenek egy kőből készült nyílhegyen keletkeznek a használat során, ráadásul ezek a pengék túl kicsik ahhoz, hogy másra lehessen használni őket – mégis elkészítették őket.

Korábbi rekorderek

Ha a feltevés igaz, akkor a nyílhegyek 6 ezer évvel megelőzik az eddig legrégebbinek gondoltakat, amelyek Etiópiából kerültek elő 2022-ben (ez a felfedezés akkoriban már átírta az íjhasználat történetét: a korábbi csúcstartó lelet 64 ezer éves volt, és Dél-Afrikában találtak rá).

A mostani tanulmány szerzői szerint az itt talált nyílhegyek formájukban is hasonlítanak azokra a 25 ezer évvel későbbről származó nyílhegyekre, amelyeket Franciaországban találtak.

Az nem világos, hogy a neandervölgyiek, a Homo sapiens tagjai vagy a gyenyiszovaiak használták a szerszámokat, de egy 2003-as koponyatöredék alapján elképzelhető, hogy a modern ember és a gyenyiszovai ember hibridjei élhettek itt. Azt, hogy valóban nyílhegyekről van-e szó, csak akkor lehetne kideríteni, ha megtalálnák az egykori vadászatok helyszíneit, de erre elég kevés esély van – ahogyan arra is, hogy a vitát egy íj vagy nyílvessző döntse el, ezek ugyanis nem maradnak fenn ennyi ideig.

Andrey Krivoshapkin régész, a tanulmány társszerzője szerint emiatt elképzelhető, hogy egyesek gyanakvással fogadják majd az elméletet – mindenesetre annyi kiderül a leletekből, hogy az itt élők kifinomult technikával állították elő a korszakhoz képest fejlett fegyvereket, akár volt közöttük íj és nyílvessző, akár nem.