Amikor a klímaváltozás káros hatásainak mérsékléséről van szó, gyakran felmerül a különböző közlekedési eszközök korlátozása (a repülőutak megadóztatásától a kereskedelmi hajózás és az autózás károsanyag-kibocsátásának csökkentéséig), vagy olyan hétköznapi tevékenységek visszaszorítása, mint a légkondihasználat vagy az olcsó kínai termékek online rendelése. Bár ezek is vitatott témák, hiszen ha már valaki megszokta, nehéz lemondani az olcsó fapados járatokon való utazásról vagy a kényelmes internetes vásárlásról, van egy olyan terület, ami még inkább megosztja az embereket: a húsevés és az ehhez kapcsolódó állattenyésztési gyakorlatok.

Az Európai Unió (EU) országainak tudományos akadémiáit összefogó tudományos tanácsadó testület, az EASAC legfrissebb jelentésében arra vállalkozott, hogy megvizsgálja, hogyan lehet az élelmiszeripar környezeti lábnyomát csökkenteni – elsősorban a húsevés visszaszorításával. Fontos megjegyezni, hogy a tudósok sem arra buzdítanak, hogy mindenki legyen vegán, egyszerűen a kiegyensúlyozottabb étrend elérését tűzik ki célul: ha már a bevitt fehérjék 60 százalékát sikerülne növényi forrásból fedezni, akkor az a 40 százaléknyi állati fehérje is elég lenne ahhoz, hogy segítsen enyhíteni a környezeti károkat. Főként, hogy állati fehérjét sem csak marhából, sertésből vagy csirkéből lehet kinyerni – hanem, hogy Nagy István agrárminiszter két rémálmát is megidézzük, rovarokból vagy laborban tenyésztett „műhúsból” is.

A legújabb vizsgálatok szerint az élelmiszeripari tevékenység (gabonatermesztés, állattenyésztés, élelmiszergyártás, -csomagolás és -szállítás stb.) az EU ökológiai lábnyomának körülbelül 48 százalékáért felelős – összehasonlításképp a háztartási fogyasztás (hűtés, fűtés, áram, víz stb.) és a közlekedés egyaránt az uniós környezeti terhelés 16-17 százalékát produkálja. A globális élelmiszeriparon belül az állati eredetű élelmiszerek az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 60 százalékáért felelősek, ezért leginkább itt érdemes keresni a klímavédelmi lehetőségeket – ráadásul az EASAC jelentése szerint az egészségügyi célok elérése érdekében is érdemes megfontolni a húsfogyasztás drasztikus csökkentését.

A növényi hamburgerek már köztünk járnak

Márpedig úgy tűnik, az emberek egyre inkább hajlandók változtatni. A húshelyettesítő termékek globális piaca 2024-ben 7,2 milliárd dollárra rúgott, de a piaci előrejelzések szerint 2032-re a 16 milliárdot is meghaladhatja. A globális értékesítés 42 százalékát adó Európa élen jár ezen a területen, és itt már nem kell becslésekre hagyatkozni, hogy észrevegyük a növekvő trendet: 2019 óta megduplázódott a húsalternatívák forgalma, ami 2024-ben átlépte a 3 milliárd dollárt. Az EASAC szerint a növényi alapú hamburgerek, a tofu, a fehérjeszeletek és más hasonló termékek eladásai az egyre divatosabb „flexitariánus étrend” terjedése miatt is szárnyalnak – ez azt jelenti, amikor valaki nem hagy fel a húsevéssel, csak ritkábban és kevesebbet eszik belőle, nagyobb teret adva a növényi eredetű ételeknek. A trendet több, hagyományosan húsimádó országban is kimutatták: 2001 és 2022 között Franciaországban 101-ről 83 kilogrammra, Németországban 83-ról 71 kilogrammra csökkent a fejenkénti húsfogyasztás éves mértéke.

A legegyszerűbb húshelyettesítők növényi eredetűek. Az egyaránt szójaalapú tofu és tempeh évszázadok óta táplálja az embereket, míg az újabb generációs termékekben a szója mellett borsót, babot vagy akár csillagfürtöt használnak fehérjeforrásként, hogy hamburgerpogácsához, kolbászhoz vagy csirkecsíkokhoz hasonló termékeket állítsanak elő. Ezek a növényi fehérjék sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagynak, mint a hús; több életciklus-elemzés is megerősíti, hogy a növényi alapú hamburgerek – különösen a marhahússal összehasonlítva – sokkal kevesebb földet és vizet igényelnek, és jóval kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki az előállításuk során. A vegetáriánus hamburgerek ráadásul még feldolgozott állapotukban is fenntarthatóbbak, mint állati eredetű társaik: a marhahúsos hamburger borsófehérje-hamburgerre cserélése általában több tíz százalékkal csökkenti az egy étkezésenkénti szén-dioxid-kibocsátást.

Az éghajlat mellett az egészség is fontos érv a növényi termékek mellett. Általánosságban elmondható, hogy a helyes növényi alapú étrend több étkezési rostot és telítetlen zsírt, valamint sokkal kevesebb koleszterint és telített zsírt tartalmaz, mint a vörös hús. Az EASAC szakértői testülete megállapította, hogy ami a fehérjét és a kalóriát illeti, sok növényi alapú alternatíva képes kielégíteni az ember alapvető táplálkozási igényét, bár bizonyos tápanyagok (például a B12-vitamin vagy biológiailag jól hasznosítható vas) hiányozhatnak belőlük. Ugyanakkor, bár az olyan teljes értékű élelmiszerek, mint a hüvelyesek, a diófélék és a teljes kiőrlésű gabonák továbbra is egészségesebb alapélelmiszerek, a jelentés figyelmeztet arra, hogy egyes húshelyettesítők erősen feldolgozottak: több tanulmány is megállapította, hogy a műhúspogácsák magas só-, telített zsír- vagy adalékanyag-tartalommal rendelkezhetnek. Vagyis a növényi hamburger sem feltétlenül egészséges, ha a bolygónak jobbat is tesz – az EASAC szerint ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a tápértékjelölések elolvasására és az étrend változatosságára.

Tücsökliszt és szárított sáska