Meg kell védeni a magyar gasztronómiát a rovarfehérjéktől, úgyhogy megújul az élelmiszerek jelölési rendszere
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Mostantól elkülönített polcokon lesznek elérhetők azok az élelmiszerek, amik rovarfehérjéket is tartalmaznak és jól látható jelöléssel kell ellátni őket – jelentette be Nagy István agrárminiszter Facebookon. Minderre Nagy elmondása azért van szükség, hogy Magyarország megvédje gasztronómiai hagyományait a véleménye szerint egyébként kétes értelmű változásokkal szemben.
A miniszter ugyanis a Magyar Mezőgazdaság portálon megjelent cikk alapján úgy véli, a rovarfehérjék felhasználásának semmiféle gyakorlati értelme nincs: Európában nem kell fehérje- és élelmiszerhiánytól tartani, a magyar agrárium pedig jól teljesít. A portál információi szerint az Európai Bizottság döntése értelmében a házi tücsökkel kiegészülve immár négy rovarból nyerhetők olyan fehérjék, amik az élelmezésben használhatók, ezek azok, amiktől ha megvédeni nem is lehet a magyar fogyasztókat, de legalább jól láthatóan tájékoztatni kívánja őket az agrárminiszter.
Pedig az új élelmiszercsoportot a környezetért aggódók szerint minél több embernek kellene előnyben részesítenie. Ugyanis rovarokból fenntarthatóbb módon lehetne fedezni a fehérjeszükségletet, mint például húsfélékből.
A HVG a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérésére hivatkozva arról is ír, hogy egyébként a rovarfélékből készülő termékekre nem túl nyitott a magyar társadalom. Csupán 5 százalékuk fogyasztana szívesen ilyesmit. Ezzel szemben 70 százaléknyi magyar teljesen elzárkózik az új összetevővel készült termékektől.
Ezek szerint a Qubit szerkesztősége a lelkes kisebbségbe tartozik: 2021-ben kollégáink megkóstolták a kukacokból és bogárlisztből készült finomságokat. A rovarevés viszont azóta sem tört be a magyar gasztronómiába, igaz, azóta már hazai webshopból is rendelhetők ilyen alapanyagok. És egyébként nem is annyira rossz kukacokat enni. Állítólag:
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Lisztkukacos szendvics, rovarmüzli, palacsinta és nokedli alombogárlisztből: megfőztük és megettük, hogy neked ne kelljen
Megkóstoltuk a fehérjedús csodát, amit nemrég nyilvánítottak emberi fogyasztásra alkalmasnak az Európai Unióban, és legnagyobb meglepetésünkre nem hánytuk végig a konyhát. A szárított lisztkukac állaga kiváló, íze rendben van, és a lárvalisztből is lehet ehető ételt készíteni. Tizennyolcas karika, felkavaró felvételek!
A magyarok nem kérnek belőle, pedig már az asztalon a jövő superfoodja, a rovar
A rovar az evolúció leghatékonyabb fehérjetermelő gépezete, mégsem fogyasztjuk. Az EU-ban idén legalizálták a lisztkukacevést, és a fenntartható iparág nagy jövő előtt áll. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a rovaripar máris korrumpálódott, mások azt firtatják, mennyire fáj mindez az évi egybillió felhizlalt és vágóhídra küldött rovarnak.
Bajban a Föld – tényleg meg kell szoknunk a rovarevés gondolatát?
Az emberi fogyasztásra alkalmas rovarok és csúszómászók piaca a következő 5 évben hozzávetőleg 40-45 százalékkal nő. Miközben néhány befektető a fenntartható fejlődés zálogát látja az entomofágiában, a kétkedők szerint a rovarok tömegtenyésztése nem feltétlenül tenne jót az ökoszisztémának.