Európa végre hivatalosan is beszállt a globális szuperszámítógép-versenybe, a JUPITER nevű exaskálájú számítógépével. A JUPITER ezzel a világ negyedik leggyorsabb szuperszámítógépe az amerikai El Capitan, Frontier és Aurora után. Kínában is jelentős szuperszámítógép-fejlesztések történnek – állítólag tavaly év elején fejlesztették ki az első ilyen gépet –, de az ország diszkréten kezeli ezeket az információkat.

Bár a huszonhetek eddig a számítástechnikai világversenyben hátra sorolódtak, az idén júliusban elindult JUPITER hivatalosan is elérte az exaszintű teljesítményt. Ez azt jelenti, hogy több mint egytrillió (10¹⁸) műveletet képes másodpercenként elvégezni, így a számítógép csúcsteljesítménye 1000 petaflops, azaz 1 exaflops sebesség. Összehasonlításképpen egy átlagos laptop körülbelül 1 teraflops sebességgel képes működni, ami másodpercenként egybillió művelet elvégzéséhez elegendő – írja a Nature.

A németországi Jülich kutatóközpontban található JUPITER (Joint Undertaking Pioneer for Innovative and Transformative Exascale) fejlesztése az Európai Bizottság és a helyi, német támogatók finanszírozásával indult el 2018-ban. A szuperszámítógép működtetésének célja, hogy Európa önálló infrastruktúrával tudjon kutatásokat végezni a mesterségesintelligencia-fejlesztés, az időjárás-modellezés, az asztrofizikai és az orvosbiológiai szakterületeken.

Az Európai Unió szerint a szuperszámítógép 100 százalékban megújuló energiával működik. Ezt úgy oldják meg az üzemeltetők, hogy kizárólag a megújuló energiahordozók által termelt energiát vásárolják meg a német szolgáltatótól. Ugyanakkor Kirk Cameron, az amerikai Virginia Tech egyetem számítástechnikai szakértője szerint a JUPITER fenntartása „hatással lehet a környező közösségek infrastruktúrájára”, a szuperszámítógép teljesítménye ugyanis 17 megawatt, ami 11 ezer háztartás energiafogyasztását képes biztosítani.

A legalább hatéves működésre tervezett JUPITER használatával jelenleg a bonni, európai középtávú időjárás-előrejelzési központban (ECMWF) folyik kutatás. A projekt célja, hogy a kutatók időjárás-előrejelző modelleket készítsenek, és a Föld digitális ikreinek létrehozásával éghajlatváltozási tendenciákat figyelhessenek meg.