A Naprendszer legnagyobb bolygóján a sarki fény százszor olyan fényes, mint a Földön, a teleszkóp pedig minden eddiginél részletesebb felvételeket készített róla.
A híres Australopithecus fosszíliáról elnevezett szonda 12 évig tartó küldetésének célja a Naprendszer eredetének megértése.
A James Webb űrtávcső felvételén kivehető négy színes paca a HR 8799 csillag körül keringő négy gázóriás. A bolygók a friss mérés szerint szén-dioxidban gazdagok, ezért a kutatók szerint a Jupiterhez hasonlóan alakulhattak ki.
Csillagászok 128 új holdat fedeztek fel a lélegzetelállító gyűrűiről ismert bolygó körül. Emiatt vészesen fogynak a skandináv mitológiai alakok, amikről a Szaturnusz holdjait elnevezik.
Október közepén a NASA elindította történetének egyik legnagyratörőbb szondáját, a Europa Clippert. Steve Vance, a küldetésen dolgozó asztrobiológus szerint valószínű, hogy vissza akarunk majd térni a Jupiter holdjához, hogy még többet kiderítsünk róla.
Hétfő este elindult hatéves útjára a NASA által valaha épített legnagyobb űrszonda, a Europa Clipper. Az 5,2 milliárd dolláros, kosárlabdapálya szélességű szonda nem életet keres, mégsem kizárt, hogy észlelheti annak jeleit. A Clipper egyik műszerét magyar kutató, Luspay-Kuti Adrienn felügyeli.
Több mint két éve üzemel a világ első exaskálájú szuperszámítógépe, a Frontier. A géppel az utóbbi hónapokban olyan rekordméretű szimulációkat végeztek, amelyek a sejtek működését, a földi klíma jövőjét és a galaxisok fejlődését segíthetnek megérteni.
A Naprendszer pereméről érkezett és C-típusú aszteroida volt, amelynek hatvanhat millió évvel ezelőtti becsapódása felelős a földi élet radikális átalakulásáért.
Hidrogén-szulfidot találtak a HD 189733b nevű exobolygón, amely több szempontból is hasonlít a Jupiterre, csak sokkal forróbb annál. De hol van ez a bolygó és miért lehet érdekes nekünk?
A Jupiter holdján hatalmas lávatavak alakultak ki, ahol a magma fel-le áramlik. A peremüknél olyan lávagyűrűk láthatók, amilyenek a hawaii vulkánokat is jellemzik.
Miközben a NASA a Marsot és a Jupiter jeges holdját célozza meg, a Holdon Kína és Japán váltja egymást.
A Juno űrszonda a hold déli pólusától mindössze 1500 kilométerre haladt el, hogy közelről vizsgálja a kitörő vulkánokat, és hogy kiderítse, tényleg húzódik-e magmaóceán a felszíne alatt.
A tervek szerint a JUPITER lesz a kontinens első exa-léptékű számításokra képes masinája.
A Jupiter körül keringő Ganymedes felszínén észlelt anyagok a jeges kéreg alatt húzódó óceánból szivároghattak fel.
A Juno űrszonda alig több mint tízezer kilométerre közelítette meg a Naprendszer legvulkanikusabb égitestét, és közben csodás fotót készített róla.