Mini méhlepényeket készítettek 3D-s bionyomtatóval, amik egy súlyos terhességi szövődmény hátterébe adhatnak betekintést

szeptember 16.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Mesterséges mini méhlepényeket készítettek kutatók egy innovatív technológiával. A Science Alert keddi beszámolója szerint a létrehozott organoidok új betekintést adnak a kutatóknak a terhesség folyamatába, valamint a terhességi toxémiához hasonló komplikációk hátterébe.

2023-ban a terhességi komplikációk világszerte több mint 260 000 nő, és több millió csecsemő halálához vezettek. A méhlepény működési zavarához köthető terhességi toxémia (preeklampszia) a várandós nők 5-8 százalékát érinti, és magas vérnyomást vált ki, ami szervkárosodást és koraszülést okozhat, súlyosan veszélyeztetve az anya és a magzat életét.

Claire Richards, a Sydney-i Műszaki Egyetem kutatója és kollégái a méhlepény organoidokat egy háromdimenziós bionyomtatóval hozták létre. A Nature Communications folyóiratban szeptember közepén megjelent tanulmányuk szerint a trofoblaszt sejtvonalból generált organoidok korai stádiumú méhlepényre emlékeztetnek. „Ezek az organoidok nagyon hasonlóak az emberi méhlepény szövetéhez és pontosan modellezik a korai placentát” – írták.

Egy méhlepény organoid mikroszkópos felvételen
Fotó: Claire Richards

Bár a méhlepény elengedhetetlen a magzat fejlődéséhez, a kutatók szerint fontos pontokon hiányosak az ismereteink arról, hogy miként alakul ki. Ez annak tudható be, hogy kísérleti állatok méhlepénye gyakran jelentősen eltér az emberi placentától, és az emberi méhlepény terhesség alatt történő vizsgálata nehéz, valamint kockázatos.

A kutatók által használt 3D-s bionyomtató
Fotó: Claire Richards

A bionyomtatás egy 3D nyomtatási technológia, ami élő sejtek vagy sejtekkel kompatibilis anyagok segítségével hoz létre háromdimenziós struktúrákat: ebben az esetben a kutatók a méhlepény trofoblaszt sejtjeit és egy szintetikus gélt használtak, amiket a nyomtató precízen lerakott egy petricsésze felszínére. A nyomtatott sejtek ezután méhlepény organoidokká növekedtek, amiket össze lehetett hasonlítani a meglévő, manuális módszerekkel készített organoidokkal.

A jövőben a bionyomtatott organoidok és a CRISPR genomszerkesztési technológia kombinációja feltárhatja a placenta kialakulása mögött rejlő precíz genetikai szabályozást, valamint lehetőséget adhat annak vizsgálatára, hogy egyes fertőzések és gyógyszerek miként hatnak a méhlepényre.