Oroszország sarkvidéki területén található Jamal- és Gidai-félszigeteken 2013 óta tucatnál is több olyan, a vonatkozó szakirodalomban az angol gas emission crater kifejezés nyomán GEC betűszóval jelölt olyan óriáslyukat fedeztek fel a permafrosztban, amelyek kialakulására nem született még megnyugtató tudományos magyarázat. A Science Alert most ismerteti azt a Science of the Total Environment folyóiratban megjelent tanulmányt, amelynek szerzői a korábbiaknál meggyőzőbb teóriával álltak elő a témában.

Mint korábban megírtuk, a Szkolkovói Tudományos és Műszaki Intézet kutatói drónfelvételekkel, 3D-modellezéssel és a mesterséges intelligencia bevetésével vizsgálta a geológiai jelenséget. Eredményeik szerint a metángáz a permafroszt jegében található üregben gyülemlik fel, amelynek következtében egyfajta domb alakul ki a felszínen, ami addig nő, amíg az üreg túl nem telítődik metánnal, és fel nem robban, hatalmas krátert hagyva maga után.

Az Oslói Egyetem geológusai szerint a megdöbbentően szabályos falú kráterszerű képződményekért a permafroszt olvadása során a fagyott talajfelszín alatti üregekben, barlangokban felhalmozódó metán mellett azok a kőolaj- és földgázmezők is felelősek, amelyekből jó néhány jelentősebb akad a Jamal- és Gidai-félszigetek alatt.

A több tucat méter átmérőjű és mélységű szabályos krátereket szerintük a mélyebb rétegekből felszivárgó, és a fagyott talajból felszabaduló gázok hatalmas energiát felszabadító berobbanása hozza létre.

Az Oslói Egyetem kutatói a továbbiakban modellkísérletekkel kívánják igazolni elméletüket, teszi hozzá a Science Alert.