Evolúciós okokból élnek tovább a nők, mint a férfiak

október 2.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Evolúciós okai lehetnek annak, hogy átlagosan tovább élnek a nők, mint a férfiak – írta meg szerdán a New Scientist egy átfogó kutatásra hivatkozva, ami madarakban és emlősökben vizsgálta a nemek közötti élettartam-különbségeket.

Globális átlagban a férfiak 68, a nők pedig 74 évig élnek, és ezt a különbséget már sok különféle hipotézissel próbálták megmagyarázni a kutatók. Most Johanna Stärk, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója és kollégái közel 1200 emlős és madárfaj élettartam adatait vizsgálták, hogy közelebb jussanak a rejtély megoldásához.

A kutatók a Science Advances folyóiratban szerdán közölt tanulmányuk szerint azt találták, hogy az emlősfajok 72 százalékánál a nőstények tovább élnek a hímeknél, átlagban teljes élettartamuk 12-13 százalékával. Ehhez képest a madaraknál fordított a helyzet, és a hímek a fajok 68 százalékánál hosszabb életet élnek, mint a nőstények, átlagosan 5 százalékkal.

Ez szerintük azt a hipotézist erősíti, hogy részben az ivari kromoszómák felelhetnek az emlősöknél a nemi élettartam-különbségekért. Elméletben a nőstény emlősök két X kromoszómájuk miatt jobban védettek a szexkromoszómákat érintő káros mutációk ellen, mint az X és Y kromoszómával rendelkező hímek.

A madaraknál a hímek két Z ivari kromoszómát hordoznak, míg a nőstények Z és W szexkromoszómákat. Így az emlősök és a madarak eltérő várható élettartam trendjei alátámasztják azt az elképzelést, hogy a különböző szexkromoszómákkal bíró (heterogamétás) nem élettartam hátrányt szenved az azonos szexkromoszómákat hordozó (homogamétás) nemhez képest.

Az adatok részletesebb elemzése azt is feltárta, hogy az élettartam-különbségek alakításában a párzási rendszerek is szerepet játszanak. A poligám emlősöknél és madaraknál intenzív párválasztási versengés folyik. Ez azt eredményezi, hogy a hímek költséges, de a szexuális szelekció által favorizált tulajdonságokba, például nagy testméretbe fektetnek, ami miatt az egyedek kevesebb erőforrást képesek a hosszú távú túlélésre fordítani – így a hímek a nőstényeknél rövidebb életet élnek.

Az emlősöknél ennek köszönhetően mind a kromoszómális tényezők, mind a szexuális szelekció a hímek rövidebb élettartamának irányába mutat, míg a madaraknál a kettő nagyjából kiegyenlíti egymást.