Már csak az Y kromoszómára kellett várni, aminek szekvenciájából eddig 30 millió bázispár hiányzott. De miért tartott eddig a munka, és mi ennek a jelentősége?
A Bécsi Egyetem kutatói a kromoszómamintázatokat vizsgálták, hogy fényt derítsenek a kérdésre: mi volt előbb, a szivacs vagy a bordásmedúza?
A genomot sejtmagba csomagoló térbeli szerkezetet és annak működését csak mostanában kezdjük igazán megérteni, de az már látszik, hogy ennek feltárása segíthet megérteni a vírusos fertőzések lefolyását és egyes betegségek okait.
Genetikusok korábban is összefüggésbe hozták a rövidebb várható élettartamot a sérülékeny Y-kromoszómákkal. Egérkísérletekkel most sikerült bizonyítékot találni a szív- és érrendszeri egészséget befolyásoló mechanizmusra.
Minden ötszázadik férfi rendelkezik egy extra X- vagy Y-kromoszómával, amelyről könnyen lehet, hogy egész életében nem szerez tudomást. Pedig az eltérés nemcsak a termékenységre lehet hatással, hanem számos egyéb betegség kialakulásában szerepet játszhat.
Mely állatok hermafroditák? Milyen esetekben váltanak egyes halak és rákok nemet? Hány fokos legyen a krokodiltojás, hogy hím egyed fejlődjön ki belőle? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Lehetséges lenne matematikailag, hogy három nem legyen? Leszámítva persze a nemi szervek geometriai és topológiai problémáját. Galaktikus genderkérdés című feladatunk talán rávilágít a lényegre.
Akár az emberpárok meddőségi vizsgálatában is fontos szerepet játszhat az Orbán László vezetésével folytatott új genetikai kutatás. Zebradániókban sikerült azonosítani annak a vezérlőfehérjének a génjét, amelynek hiányában a halak, és feltehetően más gerincesek, köztük az ember hímjei csak kevés és károsodott ivarsejtet tudnak termelni.