Az már évek óta tudott, hogy a tetováló tű is okozhat allergiát, ám a PNAS folyóiratban most megjelent tanulmány szerzői azt állítják, hogy a tetoválások festékanyaga tartós nyirokrendszeri gyulladást okozhat, amely megváltoztathatja a védőoltásokra adott „egészséges” immunválaszokat – írja a New Scientist.

A Luganói Egyetem kutatói egérkísérletei szerint a széles körben elterjedt tetoválótinták festékanyag felhalmozódik a nyirokcsomókban megzavarva ezzel az immunrendszer működését, amely akár élethosszig tartó változásokat is okoz a szervezet betegségekkel szembeni védekező mechanizmusaiban. Az eredményeik szerint a tetovált állatok nyirokcsomóinak krónikus gyulladása miatt „megváltozott antitestválaszt mutattak” vakcinálásukat követően.

Santiago González, a kutatócsoport vezetője a lapnak elmondta, hogy eredetileg a gyulladásos szimptómákat kvánták vizsgálni amikor rájöttek, hogy a laboregerek „őrült gyulladásos reakciókat” produkáltak miután aprócska tetoválásokat kaptak az azonosíthatósáuk okán. A kutatók a kereskedelmi forgalomban kapható fekete, piros és zöld tintákat használtak, hogy egy 25 négyzetmilliméteres bőrdarabot tetováljanak több tucat egér hátsó lábára. Speciális képalkotó berendezésekkel figyelték, ahogy a tinta szinte azonnal, gyakran perceken belül a lábon belüli nyirokereken keresztül a közeli nyirokcsomókba jut. Ezután azt tapasztalták, hogy a kórokozók és az elhalt sejtek eltakarítását végző immunsejtek, vagyis a makrofágok a festékanyagot befalva elszínezik a nyirokcsomókat, ezzel akut gyulladást generálnak. A nagyjából 24 órán belül eliminálódó makrofágokból felszabaduló tinta aztán újból és újból bekerül egy-egy újabb és újabb makrofágba, amely olyan krónikus gyulladási ciklust hoz létre, amely azután sem szűnik meg, hogy a tetoválási heg begyógyul. A kutatás szerint két hónappal a tetoválás után az egerek nyirokcsomóiban a gyulladási markerek szintje ötször magasabb volt a normálisnál.

Annak vizsgálatára, hogy ez a gyulladás befolyásolja-e az immunfunkciót, a kutatók közvetlenül a tetovált bőrbe injektálták a vakcinákat. A tetovált egerek nyirokcsomó makrofágjai annyira tele voltak tintával, hogy szinte alig reagáltak az mRNS Covid-19 vakcinára, mivel az immunválaszban kulcsszerepük van. A fehérjealapú influenza elleni vakcinánál azonban a gyulladás végül nem akadályozta, hanem fokozta az antitestválaszt, talán azért, mert több immunsejt toborzott a tetovált területre, fogalmazott a lapnak González.

A kutatók emberi nyirokcsomó-biopszia-mintákat is elemeztek, olyan alanyokon, akiknek a nyirokcsomók közelében lévő területeken is volt tetoválásuk. Az eredmények szerint még évekkel a tetoválás után is volt pigment a nyirokcsomókban, ugyanolyan makrofágokba csomagolva, mint amilyeneket az egérkísérletben is megfigyeltek. A kutatók szerint a festék feltehetően egy életen át a nyirokcsomókban marad, még akkor is, ha az ember már rég eltávolíttatta a szennyezést okozó eredeti varrást.

A New Scientist által megkérdezett független szakértők szerint az egérkísérlet eredményei nem feltétlenül pontosan tükrözik azt, ami az emberi szervezetben történik, különösen mivel az emberi bőr jelentősen eltér az egér bőrétől. Úgy vélik, hogy az eredmények humán relevanciáját, kiváltképp a heg teljes gyógyulása utáni folyamatokat mindenképp tovább kell vizsgálni.