A téli betegségszezonban agyba-főbe reklámozott vitamininfúziók, immunerősítő gyümölcsitalok, nagy mennyiségben szedett C-vitamin vagy gigantikus multivitamin-dózisok helyett a dietetikus és az élelmiszermérnök is a kiegyensúlyozott táplálkozást ajánlja a téli hónapokra, bár egy kis plusz D-vitamin azért nem árt.
Magyar kutató részvételével egereken végzett kutatás tárta fel, hogyan hat a stressz a különböző agyterületeken keresztül az immunsejtek viselkedésére és a vírusos fertőzésekkel szembeni adaptív immunválasz hatásosságára.
Egy friss amerikai kutatás szerint az enyhe lefolyású koronavírusfertőzésen átesett tizenéveseknél kialakuló paranoia, a téveszmék és az öngyilkossági gondolatok egy olyan immunrendszeri mechanizmusra vezethetők vissza, amely során az autoantitestek az idegrendszert támadják meg.
A koronavírusból felgyógyult oltatlanok körében az újrafertőződés, a megbetegedés és a kórházba kerülés valószínűsége is sokkal kisebb, mint azoknál a kétszer beoltottaknál, akik nem kapták el a vírust – derült ki egy több tízezer páciens adatait elemző izraeli preprint tanulmányból. Az adatok szerint ugyanakkor az oltás is kiválóan véd.
A Birminghami Egyetem kutatói azt találták, hogy a 80 év fölöttiekben az AstraZeneca erősebb sejtes immunválaszt vált ki, míg az antitestes reakció egy kicsit erősebb a Pfizernél. Továbbá érdemes sokat várni a két vakcinaadag között.
Az egérkísérletek szerint az UV sugárzás és a lézer kombinációja javíthatja az immunellenőrzőpont-gátlók hatékonyságát egyes rákterápiás kezelések során.
Egy amerikai cégnek sikerült olyan genetikailag módosított sertéseket létrehozni, amelyek sejtjei már nem váltják ki azt az immunválaszt az emberekből, ami az átültetett szervek kilökődését okozta.
Aki az egyik fajta oltóanyagból kapta az első adagot, kaphatja-e a másodikat egy másik vakcinából? Aki részt vett a vakcinakísérletekben, kapjon-e a piacra kerülő oltásból? A Manchesteri Egyetem immunológusa három alapvető kérdést tárgyalt a piacra kerülő vakcinákkal kapcsolatban.
Világszerte egyre több olyan páciensről számolnak be, akik hónapokkal a COVID-19 betegségből való felgyógyulás után kapták el újra a fertőzést. Az ilyen esetek értelmezése a vakcinafejlesztés szempontjából is létfontosságú: a virológusok szerint könnyen lehet, hogy hosszú távon időszakos oltásokkal kell majd védekezni a koronavírus ellen.
Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetében fejlesztett oltóanyag mind antitestes, mind T-sejtes immunválaszt képes kiváltani, a vizsgálati alanyok 70 százalékánál jelentkező enyhébb mellékhatások pedig hétköznapi gyógyszerekkel orvosolhatók.
A teveféle ellenanyagának átszerkesztésével létrehozott nanotestek lehetetlenné teszik, hogy a kórokozók bejussanak az élő sejtekbe, állítja egy angliai kutatócsoport friss tanulmánya.
Bemutatjuk a legígéretesebb oltóanyagokat, elmagyarázzuk az egyes vakcinatípusok hatásmechanizmusát, és elmondjuk, miért kell óvatosan bánni a vakcinák elkészülésének időpontjára vonatkozó becslésekkel.