Az újonnan kifejlesztett UH15-38 állatkísérletek alapján hatásos védelmet adhat súlyos influenzás megbetegedés ellen még 5 nappal a fertőzés után is.
Egy friss kutatás szerint rosszabbul reagál a bakteriális fertőzésekre azoknak az immunrendszere, akik dohányoznak, és bizonyos hatások még évekkel a leszokás után is megmaradhatnak.
A Science ismertette azt a kutatást, amely során amerikai kutatók egérkísérletekben találták meg az életveszélyes tünetegyüttes neurológiai magyarázatát.
A mesterséges édesítőszer egy friss kutatás szerint veszélytelen: napi 10 szukralózos üdítőt vagy 30 csésze kávét kellene meginni, hogy átlépjük az egészséges szintet. Magas dózisban azonban tompította az egerek T-sejtes immunválaszát, ami akár emberi betegségek egyszerű és hatékony terápiáját is előrevetítheti.
A téli betegségszezonban agyba-főbe reklámozott vitamininfúziók, immunerősítő gyümölcsitalok, nagy mennyiségben szedett C-vitamin vagy gigantikus multivitamin-dózisok helyett a dietetikus és az élelmiszermérnök is a kiegyensúlyozott táplálkozást ajánlja a téli hónapokra, bár egy kis plusz D-vitamin azért nem árt.
Magyar kutató részvételével egereken végzett kutatás tárta fel, hogyan hat a stressz a különböző agyterületeken keresztül az immunsejtek viselkedésére és a vírusos fertőzésekkel szembeni adaptív immunválasz hatásosságára.
Egy friss amerikai kutatás szerint az enyhe lefolyású koronavírusfertőzésen átesett tizenéveseknél kialakuló paranoia, a téveszmék és az öngyilkossági gondolatok egy olyan immunrendszeri mechanizmusra vezethetők vissza, amely során az autoantitestek az idegrendszert támadják meg.
A koronavírusból felgyógyult oltatlanok körében az újrafertőződés, a megbetegedés és a kórházba kerülés valószínűsége is sokkal kisebb, mint azoknál a kétszer beoltottaknál, akik nem kapták el a vírust – derült ki egy több tízezer páciens adatait elemző izraeli preprint tanulmányból. Az adatok szerint ugyanakkor az oltás is kiválóan véd.
A Birminghami Egyetem kutatói azt találták, hogy a 80 év fölöttiekben az AstraZeneca erősebb sejtes immunválaszt vált ki, míg az antitestes reakció egy kicsit erősebb a Pfizernél. Továbbá érdemes sokat várni a két vakcinaadag között.
Az egérkísérletek szerint az UV sugárzás és a lézer kombinációja javíthatja az immunellenőrzőpont-gátlók hatékonyságát egyes rákterápiás kezelések során.
Egy amerikai cégnek sikerült olyan genetikailag módosított sertéseket létrehozni, amelyek sejtjei már nem váltják ki azt az immunválaszt az emberekből, ami az átültetett szervek kilökődését okozta.
Aki az egyik fajta oltóanyagból kapta az első adagot, kaphatja-e a másodikat egy másik vakcinából? Aki részt vett a vakcinakísérletekben, kapjon-e a piacra kerülő oltásból? A Manchesteri Egyetem immunológusa három alapvető kérdést tárgyalt a piacra kerülő vakcinákkal kapcsolatban.
Világszerte egyre több olyan páciensről számolnak be, akik hónapokkal a COVID-19 betegségből való felgyógyulás után kapták el újra a fertőzést. Az ilyen esetek értelmezése a vakcinafejlesztés szempontjából is létfontosságú: a virológusok szerint könnyen lehet, hogy hosszú távon időszakos oltásokkal kell majd védekezni a koronavírus ellen.
Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetében fejlesztett oltóanyag mind antitestes, mind T-sejtes immunválaszt képes kiváltani, a vizsgálati alanyok 70 százalékánál jelentkező enyhébb mellékhatások pedig hétköznapi gyógyszerekkel orvosolhatók.
A teveféle ellenanyagának átszerkesztésével létrehozott nanotestek lehetetlenné teszik, hogy a kórokozók bejussanak az élő sejtekbe, állítja egy angliai kutatócsoport friss tanulmánya.