A káromkodás javítja a fizikai teljesítményt és flow-ba hozhat
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Lehet, hogy nem passzol az ünnepi hangulathoz, de ha esetleg elengedünk egy káromkodást a karácsonyi készülődés, vagy fenyőfa cipelés közben, a tudósok szerint egyáltalán nem árthat, sőt. Egy most megjelent tanulmány azt találta, hogy a káromkodás javíthatja a fizikai teljesítményünket, mivel oldja a gátlásokat, gátakat és az agyat egyfajta „flow állapotba” hozza – írja a Guardian.
„Sok esetben, akarva vagy akaratlanul visszafogjuk a teljesítményünket, és nem használjuk a teljes erőnket” – magyarázza az American Psychologist-ban megjelent tanulmány szerzője és a mögötte álló kutatás vezetője, Richard Stephens, a Keele Egyetem pszichológusa. „A káromkodás abban segít, hogy fókuszáltak, magabiztosak legyünk, kevésbé zaklatottak, és egy lapáttal még rá tudunk tenni a teljesítményünkre.”
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a káromkodás növelheti az erőt és a fájdalomtűrő képességet. Olyan tesztek során vizsgálták ezt, ahol a résztvevők káromkodásokat ismételtek, miközben a fizikai határaikat feszegették, például maximális erőbedobással tekertek egy biciklit vagy jeges vízben tartották a kezüket. A kutatók azt feltételezték, hogy a káromkodás afféle „harcolj, vagy menekülj!”-reakciót vált ki, de nem találtak erre utaló bizonyítékot, mint például a pulzusszám emelkedését.
A szitokszók, káromkodások oldják a belső gátlásokat. „Lerázzuk a társadalmi béklyókat és jobban be tudjuk dobni magunkat abba, amit csinálunk” - magyarázza Stephens.
Ennek tesztelésére a kutatók két kísérletet végeztek, összesen 192 ember bevonásával. Mindkét kísérletben arra kérték őket, hogy miközben fekvőtámaszokat végeznek, két másodpercenként ismételgessenek egy szabadon választott káromkodást, vagy semleges szót. Ezután a feladat közbeni mentális állapotukkal kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk.
Eszerint a káromkodás növelte az önbizalmat, javította a „flow” állapotot és elterelte a figyelmüket a megoldandó feladatról – ami a gátak feloldásának fontos része. A káromkodás 11 százalékkal megnövelte azt az időtartamot, ameddig az emberek képesek voltak fekvőtámaszozni. A kutató szerint a szitokszavak ereje a tabusított mivoltukban rejlik, és most arra kíváncsi, vajon a még durvább nyelvhasználat még jobb fizikai eredményekkel jár-e.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A Londoni Egyetem kutatói magyar káromkodásokat elemeztek
Arra igyekeztek rájönni, hogy vannak-e a vulgáris szavaknak univerzális szabályaik a legkülönbözőbb nyelvek között. Mint kiderült, vannak.
Amióta az ember kinyitotta a száját, azóta káromkodik
Minden nép és kultúra ismeri a káromkodást és a szitkozódást – valószínű, hogy már a neandervölgyiek is eleresztettek egy fűzfán fütyülő rézangyalozást, amikor az ujjukra csaptak a szakócával. De miért káromkodunk?