A tűzijáték és a petárda nemcsak balesetveszélyes, hanem a levegőt is jelentősen szennyezi

Mivel a tűzijáték, a petárda és az egyéb, szilveszterkor népszerű pirotechnikai eszközök sok szempontból károsak, a budapesti önkormányzat közgyűlése 2025 végén rendeletben korlátozta használatukat. A korábbi szabályozás szerint december 31-én este 6 óra és január 1-én reggel 6 óra között lehetett puffogtatni és durrogtatni; az új rendelet három kategóriába sorolja a tűzijátékokat és társaikat, és nemcsak időben, hanem térben is szabályozza használatukat.

• A legenyhébb, 1. kategóriába tartozó pirotechnikai eszközök (például csillagszóró, ördögpatron, pokolbogyó) használata az év minden napján, Budapest egész területén engedélyezett.

• Az alábbi térképen kék színnel jelölt, fokozottan védett övezetekben egész évben tilos a 2. (sikoly, 16-25 lövéses bombatelepek) és 3. (óriás római gyertya, 30-50 lövéses bombatelepek) kategóriájú pirotechnikai eszközök használata. Ezek az övezetek természetvédelmi területeket, erdőket, legelőket, Natura 2000 besorolású területeket, állatvédelmi intézményeket, állatkerteket, állattartó telepeket, állatmenhelyeket, illetve fekvőbeteg ellátást végző intézményeket és bentlakásos intézményeket fednek le.

• Minden lakott területen kialakítottak olyan védett övezetet, ahol szilveszterkor tilos a 2. és 3. kategóriájú pirotechnikai eszközök használata (a térképen sárgával).

• A fokozottan védett és védett övezeteken kívüli területeken (fehér színnel jelölve) a 2. és 3. kategóriájú pirotechnikai eszközök használata december 31-én este 8-tól január 1-én hajnali 2 óráig engedélyezett.

Akit érdekel, mi a különbség az ördögpatron és a pokolbogyó között, a legkönnyebben a gyártók és kereskedők weboldalain tud tájékozódni, ahol általában az önkormányzat által is használt kategóriákba sorolva árusítják a pirotechnikai eszközöket. Kérdés ugyanakkor, hogy mennyire betartható és betartatható a rendelet a főváros által elkészített, meglehetősen szövevényes térkép alapján, és mennyire életszerű, hogy a közterületeken ünneplők ennek alapján ellenőrzik majd, hol lehet durrogtatni, és hol nem – különösen úgy, hogy előfordul: az utca egyik oldalán szabad petárdázni, a másikon tilos.

Az is kérdés, hogy ha Budapest betiltotta a durrogtatást, hogyan lehet majd jogszerűen megrendezni az augusztus 20-i tűzijátékot (bár ez könnyen megoldható úgy, hogy egy kormányrendelet vagy törvény újra jogszerűvé teszi), mint ahogy azt sem lehet tudni, hogy mi lesz a rendezvényeken, koncerteken használt pirotechnika sorsa. Az viszont biztos, hogy 2025. december 15-től a nem szilveszteri tűzijátékozás a budapesti közterületek nagy részén tilos. Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport munkatársa kérésünkre elmondta, hogy idén szilveszterkor a tűzijátékozás érzésre valamivel kisebb mértékű volt, mint korábban. A szakértő megérzését az adatok is igazolják. A Levegő Munkacsoport 2021 és 2022 fordulóján, a covidjárvány miatt elrendelt lezárások utáni első szilveszer éjszakáján megfigyelte a budapesti levegőminőség adatokat, és az erről készített videójukban az látszik, hogy az este kezdetével sokszorosára nőtt a levegőben a szálló por mértéke. Ha a videóban látható 2021-22-es adatokat jobban megnézzük, akkor az látszik, hogy a PM10 jelzésű, vagyis a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskékből összetevődő szálló porrészecskék koncentrációja az Erzsébet téren 140 µg/m³ körül érte el a csúcsot. Az idei adatokon viszont az látszik, hogy az éjjeli csúcs ugyanott hajnal 1 órakor 18 µg/m³ volt, vagyis csaknem tizede a néhány évvel korábban mért értéknek.

Egy átlagos januári hétköznapon egyébként a csúcs 30 µg/m³ körül alakul délután 4 órakor. Ez azt jelenti, hogy amíg lehetett tűzijátékozni, néhány órára csaknem olyan szennyezetté tettük Budapest levegőjét, mint a fűtéssel és közlekedéssel egy egész nap alatt.

Sem a levegőnek, sem a madaraknak nem jó

A tűzijáték köztudottan balesetveszélyes, ráadásul a környékbeli kutyákat és a vadon élő madarakat is rettegésben tartja. De a Levegő Munkacsoport szerint a tűzijátékok káros hatásai nem csupán a zajszennyezésre és a baleseti kockázatokra korlátozódnak, hanem komoly környezeti és egészségügyi veszélyeket is rejtenek, amelyek a felhasznált anyagokból és azok égéstermékeiből fakadnak.

Szegő Judit elmondta, hogy míg a közlekedési eredetű légszennyezés a városokban állandó, illetve szabályosan változó mértékű, a tűzijáték ehhez képest rövid idő alatt lezajló tevékenység, aminek időtartama a rendelet miatt 2025 decembertől még tovább rövidült, így annak egészségügyi hatásaival nehéz számolni. A tudomány állása szerint ugyanakkor nincs olyan kis mennyiségű légszennyező anyag, amiről elmondható lenne, hogy bármilyen rövid kitettség esetén biztonságos, azaz nincs egészségügyi kockázata. Lehet, hogy egy ember immunrendszere éppen annyira legyengült állapotában van, hogy egyetlen részecske a tüdőn keresztül a véráramba kerülve végzetes gyulladást okoz egyik létfontosságú szervében. Ezért például nehézfémek oxidjait semmilyen okkal nem volna szabad a levegőbe bocsátani – mondja a szakértő.

A PM10 méretű részecskék mellett a tűzijáték olyan káros összetevőket is tartalmaz, amelyek levegőben lévő koncentrációját nem méri senki. A Levegő Munkacsoport tájékoztatója szerint a tűzijátékok fő összetevői a következők:

• oxidálószerek: kálium-nitrát, kálium-klorát és ammónium-perklorát;

• üzemanyagok (redukálószerek): szén, a kén, valamint fémek, mint a magnézium és az alumínium;

• kötőanyagok: pl. dextrin, keményítő;

• fekete lőpor: kálium-nitrát, szén és kén keverékéből álló anyag.

A színezőanyagok között szerepelnek a stronciumsók (vörös) kalciumsók (narancs) nátriumsók (sárga), báriumsók (zöld), rézsók (kék), kálium- és rézvegyületek keveréke (lila), alumínium, magnézium, és titán (fehér szikrák és villanások).

A Levegő Munkacsoport szerint ezek az anyagok a robbanások során számos mérgező égésterméket bocsátanak a levegőbe. A nehézfémek, mint a bárium, a stroncium és a réz, por formájában a levegőbe kerülnek, majd a talajba és a vízbe jutva hosszú távú szennyezést okoznak. A bárium például ismert neurotoxin, ami légúti problémákat és szívritmuszavart okozhat. A rézvegyületek károsak a vízi élővilágra, a stroncium-karbonát pedig rákot okozhat. Ráadásul a tűzijátékok égése során jelentős mennyiségű szén-dioxid, szén-monoxid, kén-dioxid és nitrogén-oxid is felszabadul, amelyek hozzájárulnak a légszennyezéshez, a savas eső kialakulásához és az üvegházhatáshoz.

Különösen veszélyesnek tartja a Levegő Munkacsoport a perklorátszennyezést, mivel az károsítja a pajzsmirigy működését. A perklorátok eljutnak az ivóvízbe is, és veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre és az állatvilágra. Az égés során továbbá dioxinok, furánok, benzol, és policiklikus aromás szénhirdogének is keletkeznek és jutnak a légkörbe. Ezek nagy része valószínűsíthetően vagy bizonyítottan rákkeltő – írja a szervezet.

A tűzijátékokból származó füstben lévő apró, nanométeres nagyságrendű aeroszolok és részecskék ráadásul belélegezve a tüdő mélyére jutnak, ahol gyulladást és légúti megbetegedéseket okozhatnak. Különösen veszélyes ez az asztmásokra, a szívbetegekre, az érrendszeri betegséggel élőkre, az idősekre és a kisgyermekekre. És bár a jelek szerint Budapesten most valamelyest csökken a pirotechnikai eredetű szennyezés, arról semmit nem tudunk, hogy mi a helyzet Magyarország többi részén – erre legfeljebb az importadatokból lehetne következtetni, ha lennének. De nincsenek.

Honnan jön a tűzijáték?

Az Eurostat friss adatai szerint 2024-ben az uniós országok cégei 120 000 tonna, 406,7 millió euró értékű tűzijátékot importáltak az EU-n kívüli országokból. Ez 9,5 százalékos mennyiségi és 21,5 százalékos értékbeli növekedést jelent 2023-hoz képest.

Az import nagy része Hollandián (37,0 százalék) és Németországon (35,6 százalék) keresztül érkezett az EU-s országokba. Sajnos Magyarország 2023-ban és 2024-ben nem közölt erre vonatkozó adatot, és a korábbi adatközlések is meglehetősen megbízhatatlannak tűnnek: 2017-ben például csak 48 kilogrammnyi importot jeleztünk az Eurostat felé, ami teljesen életszerűtlennek tűnik, különösen annak fényében, hogy 2008-ban még 822 tonna tűzijátékot importáltunk.

Annyi biztos, hogy 2024-ben a magyarországnyi lakossággal rendelkező Görögország 284 tonna, Ausztria 1617 tonna tűzijátékot importált. A 2008-as adataink valahol ezek között vannak félúton, tehát azt tekinthetjük hozzávetőlegesen valós képnek. A trend mindenesetre világos: az EU országai egyre több tűzijátékot égettek el, azaz, robbantottak fel 2024-ig.

A korlátozás ötlete más uniós országokban is felmerült. A legnagyobb importőrnek számító hollandoknál például a 2025-26-os évforduló valószínűleg az utolsó olyan szilveszter volt, amikor magánszemélyek tűzijátékot használhattak, mert tilalom készül, ami a tervek szerint gyakorlatilag az egész országra kiterjedne, és 2026 végére lépne életbe. Így Hollandia Írország után az EU második országa lenne, ahol a magánszemélyek számára betiltják a legtöbb tűzijátékot.

A döntést nagy részben az indokolja, hogy az elmúlt években több mint 1200 embert sérülés ért, két ember meghalt, és rengeteg tűzeset, rendbontás és rendőrségi beavatkozás történt a pirotechnikai eszközök miatt.