Sovány vigasz, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb levegőminőségi elemzése szerint az unió városi lakosságának túlnyomó többsége hasonló levegőjű helyen él.
A gyulladásos folyamatok megállításával és a légszennyezés hatásainak komolyan vételével a mostaninál hatékonyabban elejét lehetne venni a betegség kialakulásának és súlyosbodásának.
Eközben a tüdőszűrő vizsgálatok aggasztóan kevés emerre terjednek ki az Egyesült Államokban, így még nehezebb időben elkezdeni az érintettek kezelését.
A március eleji pár napban közel egyharmaddal több szennyező anyag jutott a levegőbe, mint az európiai légi közlekedést 2010-ben megbénító izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörését követően.
Egy friss kutatás szerint ez azért lehetséges, mert a károsanyag-kibocsátásból származó mikroszemcsék súlyosan roncsolhatják az agy szöveteit.
Tavaly év végén a budapesti önkormányzat jelentősen korlátozta a szilveszteri durrogtatást, és a rendelet jótékony hatása meg is látszik a légszennyezettségi adatokon. De hogyan működik valójában a tiltás, és ér-e valamit, ha közben Európa egyre több tűzijátékot importál?
Legalábbis ez derül ki a globális légszennyezettségről szóló legfrissebb átfogó jelentésből.
A nagyvárosok szmogjában élőket nagyobb eséllyel veszélyeztetik a fosszilis tüzelőanyagok súlyos hatásai, ami az egyik legritkább idegsorvadásos betegség kialakulásáért is felelős lehet.
A két évvel ezelőtti természeti katasztrófa légszennyezésének mértékét és egészségügyi következményeit kínai, amerikai és kanadai kutatók számszerűsítették.
A mérések kezdete óta idén tombolt a legnagyobb területen erdőtűz.
A szmog eltakarta az üvegházhatású gázok teljes hatását, így hiába tisztább a levegő, az átlaghőmérséklet megnőtt. Ettől függetlenül a légszennyezettséget és a szén-dioxid-kibocsátást is fontos tovább csökkenteni.
Kaliforniai kutatók a 2003 és 2022 közötti globális műholdas megfigyelések adatsorai alapján a beltéri szennyezést vizsgálták.
Egy friss kínai kutatásban ötven város kommunikációs gyakorlata és a légszennyezettség közötti összefüggéseket vizsgálták. Kiderült, hogy azokban a városokban, ahol a kormányzást a lakók transzparensnek értékelték, a levegő minősége is jobb volt, és évente átlagosan 2000 fővel kevesebben haltak meg a szennyezés miatt.
A konzulátusokon és nagykövetségeken 2008 óta helyeznek el szenzorokat, de a külügyminisztérium a költségekre hivatkozva megszüntette a programot.
A Southampton-i Egyetem kutatói laboratóriumi kísérletekben emberi tüdőből vett szövetmintákon vizsgálták a kétféle szállópor hatásait.