Bejött a tűzijáték-korlátozás Tatán, a vadmadarak 80 százaléka az Öreg-tavon maradt
Szinte maradéktalanul sikerült betartatni a 2018-ban kezdeményezett madárvédelmi csendrendeletet.
Szinte maradéktalanul sikerült betartatni a 2018-ban kezdeményezett madárvédelmi csendrendeletet.
Freund Tamás elnök szerdai közleménye szerint nem ismertek kellő mértékben a részletek. A vizsgálattal Geresdi Istvánt, az MTA Meteorológiai Tudományos Bizottságának elnökét bízták meg.
Az akadémiai köztestületi tagok szerint különösen aggályos, hogy a vezető meteorológusokat épp egy akadémikus miniszter rúgta ki, aki maga is tisztában van a tudományos modellekben rejlő bizonytalansági tényezőkkel.
Az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének egyetemi tanára szerint az OMSZ nem hibázott, amikor vihart jelzett augusztus 20. estéjére. A légi irányításban használt TAF rendszer is 30 százalékra tette a zivatar esélyét, és egyébként is képtelenség intenzív időjárási eseményeket biztosan megjósolni.
Az emberek imádják, az állatok utálják, és persze nincs nélküle szilveszter vagy augusztus huszadika. De mitől olyan a tűzijáték, amilyen, és vajon jót tesz-e az embernek vagy a környezetnek?
Biztosan mindenkinek van olyan rokona, aki aggodalmaskodva körbekérdezi az asztaltársaságot, hogy kér-e kenyeret a kenyérhez, és úgy tűnik, hogy a magyar még jobban ragaszkodik a kenyeréhez, mint a francia a bagetthez vagy az olasz a ciabattához. De miért?
Tata önkormányzata fogta magát, és betiltotta a tűzijátákozást a november elejétől a tél végéig tartó időszakra. Ez volt hosszú évek óta az első szilveszter, amikor a durrogtatás nem űzte el a vadludakat.
A kínaiak ugyanúgy tűzijátékkal ünnepelték a nagyobb eseményeket, mint a hobbitok a születésnapokat – Magyarországon a 19. század első felétől ünnepeljük így augusztus huszadikát. Az ünnepek és a tűzijátékok történetében voltak hosszú szünetek és szörnyű balesetek is.