372 európai várost rangsorolt a levegőszennyezettség szintje alapján az Európai Környezetvédelmi Ügynökség; az élbolyban skandináv városok végeztek, míg a magyar települések a lista alján kullognak.
Kanada egyes tartományainak lakói negyedévente csinos összeget kapnak az államtól, amit arra költenek, amire akarják. De hogyan segít az adóújraosztás az emisszió visszafogásában, és mi kellene ahhoz, hogy Magyarországon is bevezessék a rendszert?
A WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a 10 millió Fa Alapítvány, a Greenpeace Magyarország és a Levegő Munkacsoport augusztus 10-én kelt közös, Orbán Viktornak címzett levelére az Agrárminisztérium válaszolt.
A Levegő Munkacsoport egy alulról építkező, az ország minél nagyobb részét lefedő légszennyezettség-mérő hálózat felállítását kezdeményezi, amelyben bárki ellenőrizheti, hogy milyen a levegő ott, ahova állomást telepít. Egy állomás 24 ezer forintba kerül, az adatok alapján pedig sok minden kiderül arról, hogy valójában milyen is a levegő az országban.
A Levegő Munkacsoport és a MetNet meteorológiai szervezet közös kampányának célja, hogy a légszennyezettségi adatok ugyanolyan alapinformációk legyenek, mint a napi hőmérsékletek.
A civil környezetvédők mérései szerint Budapest forgalmasabb pontjain a károsanyag-részecskék száma köbcentiméterenként elérte a 470 ezret is, miközben egy viszonylag tiszta levegőjű helyen ez a szám mindössze kétezer körüli.