Az úgynevezett varázsgombák pszichedelikus hatásai valószínűleg nem azért alakultak ki, hogy megbabonázzák az embereket, hanem azért, hogy megvédjék a gombákat az őket fogyasztó rovaroktól – állítja egy új kutatás, amely az eddigi legrészletesebben vizsgálta ezt az évtizedek óta felmerülő elméletet.

A világ számos pontján előfordulnak pszilocibint termelő gombafajok – ez az a pszichoaktív alkaloid, amely hallucinogén hatást vált ki az emberben, és amelyet ma már többek között a depresszió és a poszttraumás stressz zavar (PTSD) kezelésére is használnak és kutatnak. Az azonban sokáig rejtély volt, miért fejlesztettek ki a gombák olyan vegyületeket, amelyek az állati idegrendszer neurotranszmittereire (ingerületátvivő anyagaira) hasonlítanak.

A Plymouth-i Egyetem kutatói Jon Ellis vezetésével ecetmuslicák (Drosophila melanogaster) lárváit vizsgálták, amelyeket pszilocibint termelő kubai badargombával (Psilocybe cubensis) kevert táplálékon neveltek. Az eredmények drámaiak voltak: alacsonyabb dózisoknál is kevesebb mint a lárvák fele élte meg a felnőttkort, magasabb dózisoknál pedig mindössze körülbelül 25 százalékuk. A túlélők kisebb testűek voltak, szárnyaik gyakran aszimmetrikusak lettek, mozgásuk pedig lassabbá és koordinálatlanabbá vált, ami klasszikus jele a fejlődési zavarnak. A gombakivonatok rövid idejű hatása is jelentősen megzavarta a lárvák mozgását, ami arra utal, hogy ezek az anyagok alapvető idegrendszeri folyamatokat befolyásolnak a rovaroknál.

A kutatók emellett hét, a brit Dartmoor területéről gyűjtött gombafajhoz kötődő gerinctelenek DNS-ét is elemezték, és azt találták, hogy a pszilocibint termelő gombák más rovarokat vonzanak, mint a nem pszichedelikus fajok. Ez arra utal, hogy a vegyület szerepet játszhat abban, hogy mely rovarok képesek megtelepedni rajtuk vagy elfogyasztani őket.

Ugyanakkor néhány eredmény – például hogy bizonyos, kevesebb szerotoninreceptorral rendelkező muslicáknál súlyosabb hatások jelentkeztek – arra figyelmeztet, hogy a pszilocibin ökológiai szerepe ennél összetettebb. A kutatók szerint ezért további vizsgálatokra van szükség, és azokat az elméleteket is érdemes jobban tesztelni, miszerint a varázsgombák a csigák elriasztása vagy akár a spórák terjesztésének elősegítése érdekében kezdtek pszilocibint termelni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A pszichedelikus szerek úgy javíthatják a mentális egészséget, hogy közben a gyulladást is csökkentik

Bodnár Zsolt tudomány 2025. május 7.

A Harvard kutatóinak friss tanulmánya kimutatta, hogy a pszichedelikumok megváltoztatják az agy és az immunrendszer közötti kommunikációt, ami új utakat nyithat betegségek és mentális zavarok széles körének kezelésében.

Amíg a kormány szerint „a drog rossz”, mindegy, mit bizonyít a tudomány a pszichedelikus szerek hasznáról

Kuglics Sarolta tudomány 2025. október 15.

Az USA és Ausztrália után már Csehországban is legális a varázsgomba orvosi használata, de Magyarországon továbbra is tabu a depresszió, a szorongás vagy az evészavarok kezelésére szánt pszichedelikumok kutatása.

Alig robbant ki a pszichedelikus forradalom a gyógyításban, de máris látványos eredményeket produkált

Bodnár Zsolt tudomány 2024. november 5.

Világszerte sorra nyílnak a kutatóközpontok, ahol többek között a varázsgomba és az ecstasy hatóanyagait vizsgálják a depresszió és más mentális zavarok kezelésére. De milyen konkrét eredményekre jutottak az elmúlt két évben?

Egy rabbi, egy lelkész, egy imám és egy ortodox pap varázsgombát kapott. Mi történt az istenképükkel?

Bodnár Zsolt tudomány 2023. június 29.

A Johns Hopkins Egyetem pszichedelikumkutatói vallási vezetőket láttak el pszilocibinnel, akik nemcsak saját hitük elmélyüléséről számoltak be, de más vallások felé is nyitottabbá váltak.