A pszichedelikus szerek használata egyidős az emberiség történetével, ugyanakkor érdemi kutatásuk csak az 1950-es években kezdődött el. A szerek terápiás alkalmazásának vizsgálatai az 1960-as évek után a 2010-es években vettek újra lendületet, bár a kutatások elé még mindig nagy akadályt gördít a világ számos pontján kábítószernek minősülő szerek szabályozási környezete. Azonban egyre több helyen tanulmányozhatják már a pszichedelikumok egészségügyi hatásait: Szigeti Balázs, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem (UCSF) Transzlációs Pszichedelikus Kutatócsoportjának kutatója például a Qubit kérdésére elmondta, hogy épp a varázsgombák fő hatóanyaga, a pszilocibin alkalmazását vizsgálják a Parkinson-kór, illetve különböző evészavarok kezelésére.

Ezek a kezelések azért lehetnek eredményesek, mert a pszichedelikus szerek jellemzően módosult tudatállapotot okoznak, amitől a használó olyan összefüggésekre jöhet rá, és olyan érzéseket képes megélni, amelyek nem fordulnak elő normál agyműködés mellett. A pszichedelikumok például a szerotonin-receptorokat is aktiválják az agyban, amelyek a hangulat, az alvás és az étvágy szabályozásáért felelősek. Ezeket a holisztikus idegrendszeri változásokat használja fel a pszichedelikus szereket – LSD-t, DMT-t, MDMA-t vagy pszilocibint – alkalmazó pszichoterápia. Ezt a módszert elsősorban a poszttraumás stressz szindrómában (PTSD), a terápiarezisztens depresszióban, a szorongásban és az életvégi daganatos betegségben szenvedő pácienseknek ajánlják a szakemberek.

Bár az USA több állama mellett Kanada és Ausztrália is élen jár a pszichedelikus kutatások támogatásában, Európa még nem alakított ki egységes irányelveket a szerek használatával és kutatásával kapcsolatban. Megkérdezett szakértőink szerint a pszichedelikumok magyarországi kutatása a jelenlegi politikai környezetben reménytelennek tűnik, pedig magyar kutatók is élen járnak a szerek pozitív egészségügyi hatásainak feltárásában.

Ijesztő lehet, amit a tudat felszínére hoznak a szerek, de valójában ez a lényeg

A kezelések eredményességéhez nemcsak a pszichedelikumok tudatmódosító hatására van szükség, hanem speciális terápiás környezetet is ki kell alakítania a szakembereknek. Frecska Ede pszichiáter-pszichológus, az Amerikai Pszichológiai Társaság tagja elmondta, hogy egy vezetett pszichedelikus terápiának két fő eleme van: a „set”, vagyis az az elmeállapot, amelyben a páciens megérkezik a terápiára, illetve a „setting”, ami a biztonságos és támogató mikrokörnyezet kialakítását jelenti az üléshez. Szigeti elmondta, hogy a vezetett pszichedelikus terápia előtt egy általános pszichoterápiás ülésnek megfelelően felkészítik a pácienst a szer hatásaira, és feltérképezik, hogy milyen lelki problémákkal küzd, ami a szer befolyásoltsága alatt is fontos téma lehet.

Ezeken a pszichedelikus terápiákon gyakran alkalmazzák a már sokat vizsgált pszilocibint is, amely egy pszichoaktív alkaloid. Az olyan kellemetlen fizikai tünetek mellett, mint az émelygés, a szédülés vagy a felpuffadás, jellemzően érzékelésbeli változásokat, intenzív érzelmi töltöttséget és a megszokott gondolkodásmenet teljes megváltozását okozza. Szigeti elmondta, hogy a szer hatása kb. 6-8 óra, azonban a szubjektív időérzékelés megváltozása miatt ezt jóval hosszabb időintervallumnak érzi a páciens. Ezért gyakori félelem a fogyasztóknál, hogy „benne maradnak” a szer hatásától megváltozott elmeállapotban.

A pszilocibin intenzív csúcshatása 2-4 órán át tart, amikor a páciens többnyire csendben fekszik és zenét hallgat, miközben a terapeuta arra biztatja, hogy az életében elakadásokat jelentő témákon gondolkozzon. Ebben az időintervallumban ideiglenes szorongás léphet fel az embereknél, ekkor lép közbe a terapeuta, hogy megnyugtassa, és a szer hatásának utolsó 1-2 órájában, amikor a páciens kezdi igényelni az emberi interakciót, elkezdik megbeszélni a „trip” (pszichedelikus utazás) alatt átélt élményeket és emlékképeket – mondta a kutató.

A pszilocibines terápiát legfeljebb kétszer szokták megismételni egy embernél egy hónap alatt, de a pszichoterápiás folyamat legfontosabb szakasza Szigeti szerint csak ezután következik. A szer hatására az ember képes új perspektívából szemlélni saját életét, kapcsolati hálóját és önmagát is. „Az integráció célja, hogy ezek a meglátások, ezek a pozitív gondolatok, amik előre tudják vinni a gyakorlatban, beépüljenek a hétköznapokba” – válaszolta kérdésünkre a kutató.

A varázsgomba újrahuzalozza az idegrendszert

Az integrációt segíti, hogy „a pszilocibin hatására nem egy zűrzavaros, kaotikus agyműködés, hanem egy másféle rendezettség áll elő, és az interkonnektivitás javul” – mondta Frecska. Szerinte ez már önmagában pozitív hatás, de a szer használatával létrejön egy tartósabb, „inkább az idegsejtek génexpressziójában [ez határozza meg a gének működését és a szervezet tulajdonságait] bekövetkezett változás, ami azzal jár, hogy egy pozitív neuroplasztikus hatás alakul ki”. A neuroplaszticitás az agy tanulóképességét jelenti: minden újonnan érkező impulzus és tapasztalat megváltoztatja az agy idegsejtjeinek kapcsolatát, és akár az agyi területek méretét is befolyásolhatja. Neuroplasztikus jelenség például, amikor valakinek megsérül a bal agyféltekén lévő beszédközpontja, és az újratanulással ez a képesség áthelyeződik a jobb agyféltekére.

Ezt támasztja alá az ithacai Cornell Egyetem kutatóinak szeptember elején megjelent tanulmánya is. Az egyelőre állatokon végzett kísérlet azt mutatta, hogy a varázsgomba hatóanyaga eredményes a visszatérő negatív gondolatok kezelésében. A kutatás szerint a pszilocibin átformálja az agyi kapcsolatokat, és aktívabbá teszi a kreativitásért, a memóriáért és az érzékszervi információk integrálásáért felelős agyi régiókat. A pszilocibin vizsgálatának eredményei még viszonylag frissek, 2023-ban jutott el a nagycsoportos tesztelési fázisba, amikor a kutatók megbizonyosodnak a szer biztonságosságáról és hatékonyságáról.

Túl a gombán

A pszilocibinhez hasonlóan a kutatások középpontjában áll a dimetiltriptamin (DMT) pszichoaktív szer is, amelyet az alkoholfüggőség kezelésével hoznak összefüggésbe a kutatások – mondta Frecska. Ez inhalálás és injektálás útján is használható, ami körülbelül 15 perces tripet eredményez, míg a szájon át történő alkalmazása háromórás hatást is elérhet. A DMT a pszilocibinhez hasonlóan erős, a valóságtól elszakadó érzéseket és hallucinációkat vált ki, és spirituális élményeket is okoz, de a kutatók egyre több egészségügyi hasznát fedezik fel.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetének és a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikájának kutatói például azt találták, hogy a DMT csökkenti a sztrók és az agyi oxigénhiány káros következményeit, és képes a sérült vér–agy gát szerkezetének és működésének helyreállítására is, míg Frecska kutatásai úttörőnek számítanak bizonyos perfúziós károsodások (vérellátási hibák miatt kialakult szövetkárosodás) kezelésében.

A DMT nagytestvére a lizergsav-dietilamid (LSD), amit először Albert Hofmann szintetizált 1938-ban. A szer hatása 6-14 óráig is tarthat, és a módosult tudatállapot mellett elmosódó látást és erős hallucinációkat okoz. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatóinak vizsgálatai alapján az LSD – a pszilocibinnel együtt – képes újra megnyitni azokat a kritikus időszakokat, amikor az agy különösen fogékony bizonyos készségek elsajátítására vagy a környezeti hatásokhoz való alkalmazkodásra. Az LSD akár három hétig nyitva tarthatja ezt az időablakot, amikor a páciens könnyebben újrakeretezheti a traumáit és megváltoztathatja berögzült viselkedésmintáit.

A pszichedelikumoktól eltérően a metiléndioxi-metamfetamin (MDMA) egy amfetaminszármazék (az ecstasy partidrog hatóanyaga), ugyanakkor Szigeti szerint nagyon hatékony a terápiás kezelésekben, mert „ez egy úgynevezett empatogén, tehát nagy empátiát vált ki az emberekből”. Ausztráliában már alkalmazzák is az MDMA-terápiát, elsősorban poszttraumás stressz zavar kezelésére.

Amerika legalizálna, Európa lemarad

Bár az önelfogadást, empátiát és önismeretet elősegítő pszichedelikumok tartósan pozitív irányba változtatják meg bizonyos mentális problémákkal küzdő emberek idegrendszeri kapcsolatait, nincs egységes, globális szabályozás a használatukra. Az USA-ban Oregon volt az első állam, amelyik 2020-ban engedélyezte a pszilocibinterápiát, míg Coloradóban később legalizálták a varázsgomba birtoklását és rekreációs célú használatát is. Emellett Kalifornia, New Jersey és Connecticut államokban törvényjavaslatokat nyújtottak be a pszichedelikus anyag orvosi vagy rekreációs célú alkalmazásának engedélyezésére, de egyelőre még egyik állam sem kapott zöld utat a hatóságtól.

Az MDMA terápiás használatának engedélyezését tavaly kaszálta el az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA). A kezdeményezést a Pszichedelikus Kutatások Multidiszciplináris Szövetsége (MAPS) nevű nonprofit szervezet indította el, és a szer terápiás legalizálásához nagy reményeket fűzött a különböző szereket vizsgáló szakértői kör. Ugyanis a PTSD közel 13 millió embert érint az Egyesült Államokban, és ennek kezelésére 25 év után az MDMA-terápia lett volna az első hatékony módszer. Ugyanakkor Szigeti elmondta, hogy az MDMA pszichoterápiás alkalmazásával kapcsolatban „van a Trump-adminisztrációban arra igény, hogy ezeket az adatokat újra megnézzék, és hogy adott esetben egy gyorsított eljárás keretében engedélyezzék”.

Bár északi szomszédjuknál az MDMA terápiás használata épp nincs napirenden, Kanada is a progresszív államok közé tartozik. Itt 2020-ban engedélyezték az eszketamin (a ketamin egyik formája) tartalmú orrsprayt a terápiára nem reagáló depresszió kezelésre, és még ebben az évben a szövetségi egészségügyi miniszter megadta az engedélyt az életvégi szorongásban szenvedő betegek pszilocibines kezelésére is. Nem sokkal később, 2022-ben Alberta állam pszichedelikus terápiákra vonatkozó irányelveket adott ki, majd ugyanebben az évben Québec tartományban elfogadták a pszilocibin bevonásával végzett pszichoterápia állami támogatását.

Svájcban szintén elérhető pszichedelikus terápia, és az LSD, az MDMA és a pszilocibin használata 2014 óta legális depresszió, PTSD és szorongás kezelésére kórházi körülmények között – ezekre a mentális zavarokra Ausztráliában is elérhető az MDMA- és pszilocibinkezelés 2024 óta. Európában elsőként Nagy-Britanniában nyílt meg olyan magán-kutatóintézet, ahol a mentális betegségek kezelésében alkalmazható pszichedelikumokat kezdték el kutatni, ezek közül is első sorban a pszilocibint – a londoni Clerkenwell Health 2022-ben kezdte meg működését.

Európában egyelőre leginkább polgári kezdeményezések lobbiznak a szerek terápiás használatának engedélyezéséért, de úgy tűnik, ez jóval lassabb folyamat lesz, mint az USA-ban. Idén Csehország lett az első európai uniós tagállam, amelyik meglépte a pszilocibin orvosi használatának legalizálását: a cseh parlament júliusban fogadta el a pszichedelikumra vonatkozó törvényjavaslatot, amely 2026. január 1-én lép hatályba.

Magyarországon tabu a pszichedelikus kutatás

Bár Európa lassan nyitni kezd a szigorú drogháborús alapelveket felülíró lehetőségek felé, Magyarországon nem sok remény látszik a pszichedelikumokra vonatkozó korlátozások enyhülésére. Szigeti szerint „Magyarországon ez még mindig egy nagyon egzotikus dolog, amiről a legtöbben csak nagyon keveset tudnak”. A kutató elmondta, hogy amíg a törvényhozók gyűjtőfogalomként kezelik a drogokat, amibe beletartozik a marihuána, a heroin, a kokain és a pszichedelikumok is, addig a differenciálás hiánya miatt elmarad a konstruktív nyilvános diskurzus a témában.

Frecska hasonlóan nyilatkozott, szerinte ugyanis jelenleg nincs reális lehetőség önálló pszichedelikus vizsgálatok indítására Magyarországon, mert hiányoznak a szükséges humán erőforrások, és az engedélyeztetési folyamat is rendkívül bonyolult. A kutató szerint az lenne a járható út, ha egy nemzetközi szerződéses kutatószervezet (CRO), vagyis egy többek között klinikai vizsgálatok szervezésével és lebonyolításával foglalkozó cég magyarországi helyszínt is bevonna egy másik EU-s országban már engedélyezett pszichoterápiás vizsgálatba. Ezek elvégzésére például alkalmas lenne a Magyarországi Klinikai Vizsgálatszervező Társaság (MKVT), ami a klinikai vizsgálatokkal foglalkozó szakemberek civil csoportja.

Addig viszont hiába érint Magyarországon is évente 600-700 ezer embert a major depresszió, és hiába nálunk a legmagasabb a rák miatti halálozások aránya, törvény tiltja a krónikus mentális zavarral élők és az életvégi szorongással küzdők tüneteinek enyhítését célzó kutatások elvégzését – pusztán azért, mert „a drog rossz”.