Miközben egyre inkább nyilvánvaló, hogy genetikai tényezők is befolyásolhatják, hogy mikor diagnosztizálják az autizmus spektrumzavart, egy új kutatás eredményei megkérdőjelezik azt a közkeletű elképzelést, amely szerint a fiúknál gyakrabban fordulna elő ez a tünetegyüttes – írja az amerikai Medpage Today szakportál.

A svédországi Karolinska Intézet kutatói a rangos British Medical Journal folyóiratban megjelent tanulmányukban ismertetik az általuk folytatott nagyszabású longitudinális vizsgálat eredményeit. Ebből kiderül, hogy a Svédországban 1985 és 2022 között születettek 2,8 százalékánál diagnosztizáltak autizmus spektrumzavart átlagosan 14,3 éves korban. Az előfordulási arány magasabb volt a fiúk körében a kora gyermekkorban, a kutatók a serdülőkorban jelentős női felzárkózási mintázatot figyeltek meg, ami aztán 20 éves korra közel 1:1-es férfi-nő arányhoz vezetett, írja a szakportál.

Az eddigi szakmai közmegegyezés szerint a diagnosztizált férfi-nő arány 4:1, a legfrissebb amerikai statisztikák pedig azt mutatták ki, hogy a 8 éves gyermekek körében az autizmus prevalenciája 3,4-szer magasabb volt fiúknál, mint lányoknál. A svéd kutatók szerint ugyanakkor a diagnózisokban megmutatkozó magasabb férfi-nő arány a nemek közötti szociális és kommunikációs készségbeli különbségekre vezethető vissza.

Az amerikai szakportál szerint a svédországihoz hasonló mintázatot korábban már Dániában is megfigyelték. Az eredmények alátámasztják azt az érvelést, hogy a jelenlegi gyakorlatban később ismerik fel a lányok autizmusát, ha éppen nem hangulat- és személyiségzavarnak diagnosztizálják a spektrumzavart.

Az autizmus diagnosztizálásának folyamata Svédországban a vizsgálati időszak során a Mentális Zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvében bekövetkezett változásokkal összhangban fejlődött. A kutatók elismerték, hogy a tanulmánynak számos korlátja volt. Nem foglalkozott az autizmussal összefüggő egyéb állapotokkal, például az értelmi fogyatékossággal vagy a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD). „A férfi-nő arányt befolyásoló lehetséges tényezőket, például a koraszülést sem vettük figyelembe” – tették hozzá a kutatók.