Az extrém időjárás világszerte súlyos gazdasági, környezeti károkat és emberi veszteségeket okozott 2026 januárjában
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A poláris örvény meggyengült és szétesett 2026 januárjában, ez fokozta a hideg levegő betörését a közepes szélességekre, ami hozzájárult a hideghullámokhoz Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában, és a téli viharok kialakulásában is szerepe volt – olvasható a HungaroMet hétfői elemzésében, amely a Meteorológiai Világszervezet, a WMO friss jelentését foglalja össze.
Az extrém hidegek gyakorisága és intenzitása ugyan globálisan csökkent az 1950-es évek óta, és a téli átlaghőmérséklet is emelkedett, „de a hosszú távú trendek nem zárják ki hideg szélsőségek vagy nagyobb régiókat érintő hideghullámok előfordulását”– áll az elemzésben.
A WMO jelentése szerint Európában nagy területeken az ismétlődő viharok, az intenzív csapadék, az erős szél, a tengerparti területeken pedig a magas hullámok zavarták a közlekedést és árvizeket is okoztak. A nemzeti meteorológiai szolgálatok egyidejűleg több szélsőségre adtak ki figyelmeztetéseket, voltak köztük legmagasabb szintű riasztások is.
A németországi Deutscher Wetterdienst 2026. január 27-én frissítette az éghajlati figyelmeztetését, miszerint a következő két hétben Grönland, Északnyugat- és Nyugat-Európa, valamint a Földközi-tenger térségében átlag feletti csapadék várható, miközben az északi sarki hideglevegő a következő hetekben ismét terjeszkedni fog, különösen Észak- és Északkelet-Európában.
Mindeközben a déli féltekén extrém hőség tombolt januárban. Ausztrália nagy részét januárban két hőhullám is sújtotta, ezek tűzveszélyes időjárási körülményekkel is együtt jártak. Ceduna városában, Dél-Ausztráliában, január 26-án 49,5 Celsius-fokot mértek, ami új rekord a település történetében, miközben más dél-ausztráliai területeken a hőmérséklet 45 fok fölé emelkedett. A tűzveszély magas vagy extrém magas kategóriájú volt a hőség és a szeles idő miatt.
Chilében eközben erdőtüzek pusztítottak, tízezrek kényszerültek elhagyni a lakóhelyüket, több száz épület elpusztult, legalább 21 haláleset történt. Dél-Argentínában, Patagóniában szintén a magas hőmérséklet, a tartós aszály és az erős szelek kombinációja okozott pusztító tüzeket.