A „magyar tudománypolitika új ciklusának kezdetén javaslatokat fogalmazzunk meg a magyar tudományos infrastruktúra megújítására, a tudományos autonómia és a kutatói közösség bizalmának helyreállítására. Nem intézményi érdekeket képviselünk, hanem a tudományos kiválóság és a hosszú távú versenyképesség szempontjait” – fogalmaznak közös állásfoglalásukban a Lendület- és az Európai Kutatási Tanács (ERC) kutatócsoportjainak vezetői.

A hétfőn, április 27-én estig 133 nemzetközileg ismert és elismert magyar természet- és társadalomtudós által aláírt nyilatkozat szerint „az elmúlt évek folyamatos intézményi átalakításai, a Kutatóhálózat MTA-tól történt elcsatolása, az ELKH létrehozása, majd HUN-REN-né alakítása, négy kutatóközpont leválasztása, továbbá az egyetemek alapítványi átszervezése és a folyamatos finanszírozási bizonytalanság olyan folyamatokat indítottak el, amelyek a tudományos közösség széles körében komoly aggodalmat váltottak ki, súlyos terheket róva a kutatókra és az intézményekre egyaránt. Az intézményi megújulást ezért megfontoltan, széles körű konszenzusra alapozva kell végrehajtani: alapos helyzetfelmérés, az érintett közösségek bevonása és a legjobb nemzetközi modellek áttekintése után”.

Mint írják, a 2025-ben a kutatóközösség tiltakozása ellenére „az ELTE alá rendelt négy kutatóközpont egyetemi integrációját azonnal le kell állítani. Az egység helyreállítása során garantálni kell az intézetek tudományos és pénzügyi autonómiáját. A Kutatóhálózat visszaintegrálása az MTA-ba természetes megoldás lehet a közös infrastruktúra, a finanszírozási szálak és a nemzetközi brand miatt”. Javaslatuk szerint a kutatóhálózat irányítását és szakmai értékelését ellátó független, visszahívható tudósokból álló testület működésének el kell különülnie az Akadémia köztestületi funkcióitól. „A hitelesség helyreállításának alapvető feltétele, hogy a HUN-REN jelenlegi felső vezetése helyett, amely – ígéretei ellenére – nem tudta megőrizni sem a kutatóhálózat egységét, sem politikai függetlenségét, a közösség bizalmát élvező új vezetés tárgyaljon az intézményi változások részleteinek kidolgozásáról a kormánnyal, az MTA-val és a kutatókkal”.

A Lendület- és ERC-kutatócsoport-vezetők szerint az egyetemek valódi intézményi autonómiájának helyreállítása, az intézményi struktúra EU-konformmá alakítása elengedhetetlen feltétele annak, hogy az intézmények ismét teljes jogú tagjai lehessenek az európai felsőoktatási és kutatási térnek, és vonzó munkakörnyezetet tudjanak kínálni mind a hazai, mind a nemzetközi kutatók számára. „A kormányzat nyújtson garanciát az alaptámogatás hosszú távú fenntartására; a finanszírozás ne függjön évről évre jelentősen változó feltételeket teremtő, politikailag befolyásolható szerződésektől. Az alaptámogatáson felüli forrásokat kiválósági alapon – átlátható, szakmai döntési folyamattal – lehessen elnyerni” – fogalmaznak a kutatók, akik szerint „ az új politikai ciklus megteremtheti azokat a feltételeket, amelyek között a magyar tudományos intézményrendszer a tudományos kiválóság és a nemzeti érdek szolgálatában működhet – politikai kiszolgáltatottság nélkül, a legjobb nemzetközi gyakorlatokhoz igazodva”.