„Mi, alulírott Lendület- és ERC-kutatócsoport-vezetők, akik részben a Lendület-program támogatásával pályázhattunk sikeresen az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb támogatásaira, mély aggodalommal figyeljük a humán tudományokkal foglalkozó négy HUN-REN kutatóközpont (BTK, NYTK, KRTK, TK) ELTE-hez történő csatolásának előkészületeit”

– áll abban az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett hétfői nyílt levélben, amelyet június 22-én vasárnap estig közel száz nemzetközileg ismert és elismert magyar természet- és társadalomtudós írt alá.

A legrangosabb Lendület- és ERC-kutatócsoportok vezetőinek egyöntetű meggyőződése, hogy a legújabb át-, illetve kiszervezés „súlyosan sértené a Széchenyi István által 200 éve alapított Magyar Tudományos Akadémiától 2019-ben elcsatolt kutatóhálózat versenyképességét, teljesítményét és integritását”, ezzel éppen azokat a nemzeti kultúra megőrzését célzó kutatásokat sodorná veszélybe, amelyek ápolására a tudományos testületet egykor létrehozták.

Az aláírók szerint az érintett kutatóközpontok főigazgatóinak és kutatóinak állásfoglalása, az MTA nyilatkozata, továbbá a HUN-REN Irányító Testületében (IT) pénteken lezajlott heves viták és számos IT tag lemondása is jelzi, hogy a lépés komoly ellenállásba ütközik. A betagozás nemcsak a humán tudományok integritását veszélyezteti, állítják, hanem az egyetem nemzetközi megítélését is rontja, ráadásul az ELTE és a kutatóintézetek külön-külön is súlyos forráshiányának egyesítése csak elmélyíti a gondokat.

Az alábbiakban szó szerint idézzük a regnáló kormányfőnek címzett nyílt levél szövegét:

„A kutatóhálózatra gyakorolt hatások

A HUN-REN integritása nemcsak szimbolikus kérdés: az intézetek közötti, tudományterületeken átívelő szakmai együttműködés, a közös infrastruktúra és a kutatásszervezés átláthatósága csak egy egységes szervezet keretében biztosítható. A hálózat integritásának kérdése a kutatóhálózat MTA-tól való elszakítása óta folyamatos aggodalom forrása a kutatói közösségben. Az MTA 198. közgyűlési határozata is kifejezte, hogy az intézeti hálózat egységének megőrzése nemzeti érdek. A kutatóhálózat mindezek ellenére történő szétszakítása végzetes hitelességi és bizalmi válságot idéz elő, amely hosszú távon veszélyezteti a HUN-REN jövőjét. A bizalmi válságot tovább mélyíti, hogy eddig nem került nyilvánosságra semmiféle érdemi, szakmailag megalapozott indoklás, amely igazolná a tervezett lépést – különösen annak sürgető jellegét és a kutatókkal való egyeztetés teljes hiányát, míg a döntés elleni érvek sokasága látott már napvilágot.

A jelenlegi jogszabály szerint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat feladatai között szerepel a nemzeti kultúra őrzése és ápolása, valamint a magyar nemzet előtt álló társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások megoldása. Ezen feladatok ellátása a négy, ELTE-hez csatolni tervezett kutatóközpont nélkül a kutatóhálózaton belül lehetetlenné válik.

Az átszervezés Eötvös Loránd Tudományegyetemre gyakorolt várható hatása

A négy kutatóközpont ELTE-hez csatolása újabb gazdasági és szervezeti problémákat okozna. Az ELTE és a kutatóintézetek forráshiánya külön-külön is súlyos; a jelenleg elfogadott költségvetésben anyagi háttér nélkül történik az átszervezés, ami nem csupán a HUN-REN kutatóközpontok, hanem az ELTE működését is veszélyezteti. A két intézményrendszer átgondolatlan integrálása emiatt nem oldja meg, csak elmélyíti a problémákat. Így ez magát az ELTE-t, az ország legrangosabb egyetemét, velük az oktatóit, kutatóit és a hallgatók jövőjét is veszélybe sodorná.

A több helyen hangoztatott »integráció« nincsen tisztázva, annak semmilyen kidolgozott tervét, az elérni kívánt célokat nem közölték sehol. Emiatt mind a jelenlegi, mind az »integrálni« kívánt oktatókat és kutatókat bizonytalan, kiszámíthatatlan munkakörülmények és jövő elé állítja.

Általános hatások

A kutatók bizalma végletesen megrendült abban, hogy a hazai kutatási rendszer jó és kiszámítható irányban fejlődik. Határozottan követeljük, hogy ne szülessenek olyan stratégiai döntések, amelyek több ezer alkalmazottat (négy kutatóhálózati központot és az ELTE jelenlegi állományát), valamint számtalan kutatási területet érintenek. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ezek előkészítése a szakmai közösség előtt teljesen rejtve, a többször hangoztatott együttgondolkodás és párbeszéd végletes megkerülésével történjen. Mindez nyilvános hatástanulmányok nélkül zajlik. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és az ELTE számára megjelenő problémák, a változtatások bevezetésének módja, a döntéshozatali szervek megkerülése és az érintettekkel való egyeztetés nélküli azonnal bevezetett változtatások precedenst teremtenek a teljes magyar kutatói, oktatói rendszer kiszámíthatatlanságára.

Aggasztó, hogy a négy HUN-REN kutatóközpont ELTE-hez való átsorolása történelmi mértékű károkat fog okozni a teljes magyar tudományos életben”.