Egy friss tanulmány szerint a már feltárt amerikai bányákban is van elég a keresett ritkafémből, a tellúrból
Új bányák megnyitása nélkül a kitermelés hatékonyabb, gazdaságosabb és kevésbé káros a környezetre.
érc
Kubinyi Enikő: Kutyákon az emberi demencia is jól modellezhető
A kutyákkal valóban lehet modellezni az emberi evolúciót? Miért nem szelídíthetők a farkasok? Hány szót ért meg egy kutya? És kössük-e a tartásukat jogosítványhoz? Miként működik, és mire jó a kutyák agy- és szövetbankja? Kubinyi Enikő etológus, Junior Prima díjas kutyakutató a Qubit podcastjában.
A madarak röptét elemezve alkottak szuperhatékony drónrajt az ELTE kutatói
Vicsek Tamás és kutatócsoportja biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták a csoportos drónvezérlés megalkotásához. Olyan drónokat fejlesztettek, amelyek nagyméretű rajokban egymással beszélgetve repülnek közös céljuk felé, és csoportosan kerülik el az akadályokat, akár a madarak.
A magyar kutyakutatók vezetik az etológiai világranglistát
A kutyás témájú nemzetközi publikációk 12 százalékát magyarok jegyzik, a Csányi Vilmos professzor által 1994-ben kezdett kutatások nyomán létrejött iskola tagjai pedig két évtizede főszereplői a világ etológiájának.
A megtermett nápolyi masztiff agytérfogata alig duplája az apró csivaváénak
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói. Kiderült, hogy az agy mérete nincs összefüggésben a test nagyságával vagy kicsinységével – más összefüggések ugyanakkor bőven akadnak.
Hasznos sejthalál a fejlődő agyban – magyar kutatók azonosították a kóbor sejtek gyilkosát
Miért fontos, hogy elpusztuljanak a fejlődő agyban azok a sejtek, amelyek egyszer csak elveszítik a kapcsolatukat a környezetükkel? Hogyan kapcsolódik ehhez az alkohol, és miért foglalkozik egy kannabiszkutató ilyesmivel? Katona István neurobiológussal, a KOKI áttörő kutatásának vezetőjével beszélgettünk.
Hobbiból fejlesztett algoritmussal fenyegeti a tudomány szabadságát Palkovics László minisztériuma
Az ITM egy olyan új rendszer alapján változtatta meg utólag a legfontosabb alapkutatási pályázat, az OTKA nyerteseinek szakmai zsűrik által meghatározott sorrendjét, ami eddig ismeretlen mérőszámok alapján listázza a pályázókat. Több száz kutató tiltakozik a tudományos autonómiát veszélyeztető döntés ellen, de az új rendszert meghonosító Győrffy Balázs szerint az OTKA bírálóinak előre bemutatták a módszert, amely időt spórol a tudósoknak, így forradalmasítja az elavult bírálati folyamatot.
„Eleget láttam az EU tudományos vezetéséből és politikai játszmáiból” – a járvány hevében lemondott az unió főtudósa
Az Európai Kutatási Tanács elnökének mandátuma négy évre szólt, de négy hónap után lemondott, mert mint mondta, elvesztette a hitét a rendszerben. Kollégái szerint viszont azért kellett mennie, mert túl sok időt töltött személyes ügyeivel.
Magyar kutatók: A kutyák a hangjuk alapján is azonosítják az embereket
Az MTA és az ELTE kutatói korábbi fMRI-vizsgálatokból már tudták, hogy a kutyák agya érzékenyen reagál a szavak jelentésére és a hangadásokban rejlő érzelmekre, de most először mutatták ki, hogy a kutyaagy a beszélő kilétét is kódolja.
Már az avar korban is rokonsági alapon szerveződhetett az elit
Magyar kutatók 7. századi avar sírokban talált maradványokat vizsgáltak archeogenetikai módszerekkel. Kiderült, hogy a vizsgált avar kori elit apai és anyai vonalainak kétharmada belső-ázsiai eredetű, de volt egyéb tanulság is.
Magyar kutató válaszolhatja meg az evolúciókutatás egyik alapkérdését
A Nature Ecology & Evolution-ben megjelent magyar-angol közös eredmény eldöntheti az evolúciókutatás egyik alapvető dilemmáját, vagyis azt, hogy miként alakultak ki a mai élővilág legnagyobb csoportjai, azaz milyenek az evolúciós törzsfa legkorábbi elágazásai.
Mátyus Edit, az ELTE kémikusa elnyerte Európa legrangosabb kutatási ösztöndíját
A magyar kutató sikerével az ELTE is nagyon jól jár, ugyanis a kémikus úgy döntött, hogy itthon használja fel a másfél millió eurót. Egyebek mellett szuperszámítógépeket vásárol a molekulák elméleti leírását célzó kutatásaihoz.
10 millió eurós pályázat keretében kutatják a kora középkori Kárpát-medencében élők génjeit
A népvándorlások-kora, a Nyugatrómai Birodalom összeomlása, végül az Avar Kaganátus kialakulása a Kárpát-medence történelmének egyik legmozgalmasabb időszaka volt. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) által a napokban díjazott, magyar érdekeltségű HistoGenes pályázat ezt az időszakot segít majd jobban megismerni.
Csaknem 10 millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási pályázaton Sándor Judit, a Qubit szerzője és csapata
Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.
A művészettörténészeket elnyelte a Habsburg-nosztalgia, és erre meg is van minden okuk
A bécsi iskola a közép-európai művészet legérdekesebb kérdéskörei közé tartozik. A bölcsészeket máig izgalomban tartó szellemi műhelyről és annak szerteágazó hatásairól nemrég a Cseh Tudományos Akadémián rendeztek konferenciát.
Magyar csillagászok: fekete lyukakból álló gigászi korongok rejtőzhetnek a galaxisok közepén
Az ELTE kutatói most megjelent tanulmányukban azt feltételezik, hogy a fekete lyukak korongba rendeződve keringenek a központi szupernehéz fekete lyuk körül.