Az avantgárd művészek kimentek ugyan a külvárosba a munkásokhoz, de először kinevették őket. Ezért aztán megpróbálták közelíteni a művészetüket ahhoz, amit a mozgalmi közegben működtetni lehet – mondja Dobó Gábor irodalomtörténész, akinek kutatócsoportja 1,5 millió eurót nyert el az irányzat kutatására.
Az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett nyílt levélben közel száz nemzetközileg ismert és elismert magyar természet- és társadalomtudós fejezi ki aggodalmát.
Miközben a Nobel-díjas Krausz és más tudósok a sajtóban üzengetnek egymásnak, arról kevés szó esik, hogyan fajult idáig a helyzet, a sokak szerint reformra érett OTKA megújítása miért váratott ennyit magára, és az új irány hogyan veszélyezteti a már amúgy is romokban heverő akadémiai szabadságot.
Stipsicz András matematikus a négydimenziós sokaságok megértésén dolgozik majd, Pál Csaba biológus kutatása pedig az antibiotikum-rezisztencia kialakulása mögött meghúzódó mechanizmusokat segíthet feltárni.
Az arcpirítóan alacsony fizetések miatt tavaly novemberben már tartós élelmiszer-gyűjtést is rendeztek a rászoruló matematikaoktatóknak a Műegyetemen, miközben az állami költségvetési tételek elenyésző részéből fedezni lehetne a BME nyílt levelében foglalt követeléseket.
Faragó Tamás öt éven át kutathatja az emberi törzsfejlődésben meghatározó hangutánzás, vagyis a vokális tanulás kutyáknál is tapasztalt jelenségét.
Idén közel 250 milliárd forintot osztanak szét az ERC Starting Grant pályázat nyertesei között, de egyetlen magyar kutató sem részesült az ösztöndíjban. Az okok között felsejlenek a magyar kormány machinációi.
A BME fiatal fizikusa, az ERC Consolidator Grant magyar nyertese kétdimenziós anyagokkal kísérletezik. Néhány éve vezető európai és amerikai kutatócsoportok is neki küldenek mintákat, hogy a világon egyedülálló kísérleti berendezésével vizsgálja őket.
Az, hogy a kormány politikusokat ültetett egyes intézmények kuratóriumaiba, hatalmas támogatási összegektől foszthatja meg az érintett kutatókat. Az Európai Bizottság a Qubit kérdésére megerősítette, hogy az intézkedés a nagy presztízsű, esetenként több millió eurós ERC-grantekre is vonatkozik.
Új bányák megnyitása nélkül a kitermelés hatékonyabb, gazdaságosabb és kevésbé káros a környezetre.
A kutyákkal valóban lehet modellezni az emberi evolúciót? Miért nem szelídíthetők a farkasok? Hány szót ért meg egy kutya? És kössük-e a tartásukat jogosítványhoz? Miként működik, és mire jó a kutyák agy- és szövetbankja? Kubinyi Enikő etológus, Junior Prima díjas kutyakutató a Qubit podcastjában.
Vicsek Tamás és kutatócsoportja biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták a csoportos drónvezérlés megalkotásához. Olyan drónokat fejlesztettek, amelyek nagyméretű rajokban egymással beszélgetve repülnek közös céljuk felé, és csoportosan kerülik el az akadályokat, akár a madarak.
A kutyás témájú nemzetközi publikációk 12 százalékát magyarok jegyzik, a Csányi Vilmos professzor által 1994-ben kezdett kutatások nyomán létrejött iskola tagjai pedig két évtizede főszereplői a világ etológiájának.
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói. Kiderült, hogy az agy mérete nincs összefüggésben a test nagyságával vagy kicsinységével – más összefüggések ugyanakkor bőven akadnak.
Miért fontos, hogy elpusztuljanak a fejlődő agyban azok a sejtek, amelyek egyszer csak elveszítik a kapcsolatukat a környezetükkel? Hogyan kapcsolódik ehhez az alkohol, és miért foglalkozik egy kannabiszkutató ilyesmivel? Katona István neurobiológussal, a KOKI áttörő kutatásának vezetőjével beszélgettünk.