Egy lapunkhoz eljutott törvénytervezet értelmében a magyar kutatóhálózat központosítására készülnek, ami a kutatóintézetek autonómiáját és finanszírozását is veszélybe sodorhatja. A HUN-REN elnöke egy régészeti tárlat megnyitóján állt ki az átszervezés mellett.
A magyarországi alapkutatások első számú finanszírozási forrását jelentő OTKA-pályázatok idei finanszírozását veszélyezteti a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal költségvetésének zárolása. A kutatók attól tartanak, hogy ezzel a három évvel ezelőtt einstandolt akadémiai intézethálózat is nehéz helyzetbe kerül.
Tavaly 16 kutatócsoport osztozhatott 540 millió forinton, az idei kiírás szerint most fele annyian pályázhatnak 300 millió forintra.
Az MTA tiltakozása ellenére a köztársasági elnök aláírta azt a törvényt, amely a kutatóhálózatot az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat alá helyezi. Az MTA szerint az új törvény nem segíti, hanem akadályozza az új tudományos eredmények elérését.
A Magyar Tudományos Akadémia 191. ma kezdődött közgyűlése nem fogadta el, hogy a kormány kiszervezze alóla a kutatóhálózatát. Az akadémikusok csak abba mentek bele, hogy egy új, egyharmad részben a kormány delegáltjaiból álló testület irányítsa az intézeteket.
Az MTA május 6-án kezdődő 191. közgyűlésén eldőlhet az akadémiai kutatóhálózat jövője.
A professzorok grémiuma új alternatívát is javasolt, ám az az akadémiai dolgozók érdekképviseleti fóruma szerint ugyanúgy bedarálná az MTA kutatóhálózatát, mint a kormányzati átalakítás.