oltóanyag

Nem biztos, hogy jó ötlet rövid úton véget vetni a vakcinaháborúnak

A vakcinaháború jóval összetettebb és bonyolultabb, mint első ránézésre tűnik. Miközben a koronavírus-világjárványban logikusnak tűnik a szabadalmi jogok felfüggesztése a szegény országok megsegítése érdekében, a szabadalmi rendszerbe épített rugalmasságnak lehetnek potyautasai, a vakcinaellátásban pedig az európai és észak-amerikai lakosság válhat kiszolgáltatottá.

Biztonságos az AstraZeneca vakcinája, vagy sem?

A brit adatok szerint 0,0004 százalék az esélye annak, hogy a vakcinától trombózis alakul ki. Ha valaki már megkapta az első dózist, és nem lett baja tőle, mindenképpen megéri a második oltásra is elmenni, hiszen annak még kisebb a valószínűsége, hogy csak másodjára lépjen fel a vérrögképződés.

Miért nincs elég vakcina?

Sokan úgy vélik, hogy ha a világ nagy gyógyszergyárai átállnának a Pfizer és a Moderna vakcináinak gyártására, egy csapásra megoldódna a vakcinahiány. Csakhogy az oltóanyag előállítása rengeteg időt, szakértelmet és speciális eszközt igényel, amelyeket képtelenség egyik napról a másikra előteremteni, és akkor még nem beszéltünk a különféle összetevők előállítási és beszerzési nehézségeiről.

Hogy sikerült csodát művelni és kevesebb mint egy év alatt kifejleszteni a vakcinát a koronavírus ellen?

A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.

Milyen mellékhatásai vannak a nyugati vakcináknak? És az orosznak?

A Pfizer és a Moderna klinikai tesztjeinek adatsorából részletesen tudható, milyen arányban jelentkeztek a védőoltás különböző, enyhe mellékhatásai, de az orosz Szputnyik V-ről csak önkéntes beszámolókból vannak információink. Néhány súlyos esettől eltekintve legfeljebb enyhe lázra, fejfájásra vagy egy kis hidegrázásra lehet számítani a vakcina beadása után.

Már az év vége előtt megjelenhetnek az első engedélyezett koronavírus-vakcinák

Moderna, AstraZeneca, Pfizer: az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a COVID-19 elleni vakcinák nagyobb embercsoportokon végzett klinikai vizsgálatainak eredményei, és úgy tűnik, a legígéretesebb oltások ki tudják váltani a kívánt immunválaszt a koronavírussal szemben. Kérdés, hogy sikerül-e eleget gyártani a vakcinából, és hogy mi lesz a makacs szkeptikus oltásellenesekkel.

A SARS-CoV és a MERS-CoV ellen máig nem sikerült kifejleszteni a vakcinát. Mi lesz a SARS-CoV-2-vel?

A korábbi koronavírusok elleni oltóanyag kifejlesztésére irányuló erőfeszítések sikertelenséget többnyire annak tulajdonítják, hogy sem a SARS-CoV, sem a MERS-CoV nem okozott a mostanihoz hasonló világjárványt, így a hosszadalmas és rendkívül drága kísérletezgetéshez senki nem biztosította a szükséges fedezetet. Ezúttal azonban más a helyzet.