Milyen összetevőkből áll a Pfizer mRNS-vakcinája?
Mikrocsip és luciferáz helyett olyanokat találunk a Pfizer vakcinájában, mint szacharóz, koleszterin vagy dinátrium-hidrogén-foszfát-dihidrát. De mire jók ezek egy világjárványt okozó vírus ellen?
oltóanyag
Ha jön egy új járvány, száz nap alatt el kell készülnie a vakcinának
A brit kormány a nemzetközi Pandemic Preparadnes Partnership keretein belül azt indítványozta, hogy ha legközelebb kitörne egy világjárvány, tűzzék ki célnak azt, hogy száz napon belül meg is legyen rá a vakcina. Az AstraZeneca, a Pfizer és a GlacoSmithKline gyógyszercégek is támogatják a kezdeményezést.
Nem biztos, hogy jó ötlet rövid úton véget vetni a vakcinaháborúnak
A vakcinaháború jóval összetettebb és bonyolultabb, mint első ránézésre tűnik. Miközben a koronavírus-világjárványban logikusnak tűnik a szabadalmi jogok felfüggesztése a szegény országok megsegítése érdekében, a szabadalmi rendszerbe épített rugalmasságnak lehetnek potyautasai, a vakcinaellátásban pedig az európai és észak-amerikai lakosság válhat kiszolgáltatottá.
Nyolc koronavírus elleni vakcina is megnyugtatóan véd a kórházba kerülés és a halálozás ellen
A Pfizer, a Moderna, a Johnson & Johnson, az AstraZeneca, a Szputnyik, a Novavax, a Sinovac és a Sinopharm vakcinák is jól szerepeltek egy átfogó vizsgálaton. Megjöttek az első eredmények arról is, hogy mennyire véd az indiai variáns ellen a Pfizer és az AstraZeneca két adagja.
Az AstraZeneca a legolcsóbb, a Sinopharm a legdrágább a vakcina-világpiacon
Argentína, Magyarország vagy Szenegál járt jobban a Sinopharmmal? Dél-Afrika vagy az EU fizet többet egy adag AstraZenecáért? Drágának számít a Moderna nemzetközi összehasonlításban? Megnéztük, mennyit fizetnek az egyes országok a koronavírus elleni oltások egy-egy dózisáért.
Magyarországra épp megérkezett a Johnson & Johnson vakcinája, az USA-ban épp leállítják a beadását
Hétmillió adag beadott vakcina után az Egyesült Államok egészségügyi hatóságai a vérrögképződéssel járó szövődmények miatt a Johnson & Johnson egydózisú oltásának leállítását kérték – ugyanazon a napon, amikor Magyarországra megérkezett a vakcina első 28 800 adagja. Biztonságos?
Biztonságos az AstraZeneca vakcinája, vagy sem?
A brit adatok szerint 0,0004 százalék az esélye annak, hogy a vakcinától trombózis alakul ki. Ha valaki már megkapta az első dózist, és nem lett baja tőle, mindenképpen megéri a második oltásra is elmenni, hiszen annak még kisebb a valószínűsége, hogy csak másodjára lépjen fel a vérrögképződés.
Idén kezdik az emberkísérleteket az első univerzális koronavírus-vakcinával a következő világjárvány megelőzésére
Több intézmény több kutatócsoportja dolgozik újult erővel azon a csodavakcinán, ami a nagy mutációs hajlamú koronavírus összes már létező és eljövendő törzsével képes leszámolni.
Egészségügyi dolgozók tömegén mutatták ki, hogy az mRNS-vakcinák a fertőzéssel is leszámolnak
A koronavírusnak folyamatosan kitett kaliforniai egészségügyi dolgozókat oltás közben és után rendszeresen tesztelték. Kiderült, hogy a Pfizer és a Moderna vakcinái a második adag után két héttel már csaknem teljes körűen védték őket attól, hogy elkapják a vírust. Az oltás tehát a való életben is bizonyított.
Miért nincs elég vakcina?
Sokan úgy vélik, hogy ha a világ nagy gyógyszergyárai átállnának a Pfizer és a Moderna vakcináinak gyártására, egy csapásra megoldódna a vakcinahiány. Csakhogy az oltóanyag előállítása rengeteg időt, szakértelmet és speciális eszközt igényel, amelyeket képtelenség egyik napról a másikra előteremteni, és akkor még nem beszéltünk a különféle összetevők előállítási és beszerzési nehézségeiről.
Itt a Qubit Nagy Képes Vakcinahatározója
Az mRNA-1273-tól a ZF2001-ig: táblázatban gyűjtöttünk össze minden tudnivalót azokról a koronavírus elleni vakcinákról, amelyek magyarországi felhasználása már zajlik vagy később szóba jöhet.
Mit lehet tudni a készülő és a már engedélyezett kínai vakcinákról?
A kínai gyógyszercégek négy különböző vakcinát fejlesztenek, három különböző módszerrel, és ebből az egyik, a Sinopharm oltóanyaga az EU-ban egyedülálló módon Magyarországra is megérkezhet. A klinikai vizsgálatok eredményeit azonban a gyártók sok esetben titkolják, így a hatékonyságról is szélsőséges adatok keringenek.
A Pfizer már vizsgálja, hogy mi okozhatta a vakcinájával beoltott floridai orvos halálát
Bár a gyógyszercég szakértői eddig nem találtak bizonyítékokat arra, hogy az oltóanyag bármiféle módon is közre játszott volna a tragédiában, az amerikai járványügyi központ még további információkra vár.
Hogy sikerült csodát művelni és kevesebb mint egy év alatt kifejleszteni a vakcinát a koronavírus ellen?
A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.
Nagy-Britanniában engedélyezték az AstraZeneca vakcináját
Az oxfordi vakcinaként is elhíresült szer a második a Pfizer-féle oltóanyag után, amit engedélyeztek az országban. A berendelt 100 millió adaggal így már a teljes népesség beoltására elegendő vakcina rendelkezésre áll Nagy-Britanniában.
Allergiás tüneteket okozhatnak a vírus elleni vakcinák, a polietilén-glikol az első számú gyanúsított
Több százezer beoltottból eddig mintegy nyolc embernél váltott ki allergiás reakciót a koronavírus elleni vakcina Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. A Pfizer/BioNTech és a Moderna hírvivő RNS-alapú oltóanyagainak egyik összetevője, a polietilén-glikol lehet a ludas.
B.1.1.7: a vírusvariáns, ami miatt Európa újra lezárja határait
Mennyire terjedt el koronavírus Nagy-Britanniában felfedezett új változata? Mennyire fertőz, várhatók-e újabb mutációk, súlyosabb megbetegedést okozhat-e, mint az eddig ismert variánsok, és ami a legfontosabb: fog-e rajta a vakcina?
A British American Tobacco engedélyt kapott a dohányból készült COVID-vakcina emberi tesztelésére
A dohánymulti által kifejlesztett módszerrel kéthetente 1 millió dózist lehetne gyártani a koronavírus-vakcinából, amely dohányültetvényeken szaporított antigénekkel küzdene a fertőzés ellen. Most indulhat az embereken végzett klinikai vizsgálat.
São Paulo kötelezővé tenné a koronavírus elleni vakcinát, New York gondolkodik rajta, Moszkva „önkéntesen” oltat
A COVID-19 elleni oltóanyagok engedélyeztetését övező versenyfutásban a kormányokat, az üzleti szférát és a civileket egyaránt foglalkoztatja a kérdés: kötelező legyen-e a koronavírus elleni védőoltás?
Milyen mellékhatásai vannak a nyugati vakcináknak? És az orosznak?
A Pfizer és a Moderna klinikai tesztjeinek adatsorából részletesen tudható, milyen arányban jelentkeztek a védőoltás különböző, enyhe mellékhatásai, de az orosz Szputnyik V-ről csak önkéntes beszámolókból vannak információink. Néhány súlyos esettől eltekintve legfeljebb enyhe lázra, fejfájásra vagy egy kis hidegrázásra lehet számítani a vakcina beadása után.
Az Egyesült Királyságon a világ szeme, a héten adják be az első koronavírus-vakcinákat
Az oltóanyagot katonai repülőgépeken, mínusz 70 fokos hőmérsékleten szállítják, és az idősotthonok lakói, illetve a 80 éven felüliek jutnak hozzá először. A 94 éves II. Erzsébet királynő nem lesz az elsők között, de fontos, hogy beoltassa magát, hogy a jó példa erejével meg lehessen győzni a szkeptikusokat.
A végleges eredmények szerint 95 százalékban hatékony a Pfizer-BioNTech vakcinája
Ez jobb eredmény az előzetesen jelentett 90 százaléknál és a Moderna 94,5 százalékánál is – az orosz vakcináról nem is beszélve. Komoly mellékhatásról senki sem számolt be, így decemberben már meg is kaphatja az engedélyt az első koronavírus-vakcina.
Jönnek a koronavírus-vakcinák, de honnan tudjuk, hogy tényleg hatékonyak és biztonságosak?
A világ most a Pfizer és a BioNTech 90, illetve a Moderna 94,5 százalékos hatékonyságú vakcinájára figyel, miközben fél szemmel Oroszország és Kína irányába is tekintget. De mit jelentenek ezek a százalékok, és mikor alakul ki nyájimmunitás? Melyik oltásból vásárol be Magyarország, és mi az a vakcina-nacionalizmus?
A mesterséges intelligencia gőzerővel keresi a vakcinát a koronavírus ellen
Az okos algoritmusok hónapokkal képesek csökkenteni a vakcinafejlesztéshez szükséges időt, és ez kulcsfontosságú a járvány elleni versenyfutásban. Persze az AI sem mindenható, a koronavírus-vakcina embereken történő tesztelését például egyáltalán nem válthatja ki.
Trump még a választás előtt vakcinát akar, az FDA lerövidítheti az engedélyezési procedúrát
Miután Oroszországban és Kínában is felgyorsult a koronavírus-vakcinák engedélyezése, Donald Trump az amerikai szabályozókat is sürgeti, hogy még a novemberi elnökválasztás előtt be tudja oltani a népet. Anthony Fauci járványguru szerint ez kockázatos, miközben felesleges felhajtás nélkül is lehet még idén vakcina.
Szabadalmat kapott az első koronavírus-vakcina Kínában
A CanSino nevű kínai oltáscég a fázis III. kísérleteket is megkezdte az oltóanyaggal, a továbbiakban Oroszországban és Brazíliában tesztelné a szert.
Oroszország kihirdette magát a vakcinaverseny győztesének, a világ tudósai őrjöngenek
Vlagyimir Putyin a saját lányán tesztelte az orosz kísérleti koronavírus-vakcinát, és elégedett volt az eredménnyel, így hamarosan jöhet a tömeges oltás. Nemzetközi kutatók szerint azonban az oltóanyag nem ment át a megfelelő vizsgálati procedúrán, így nemcsak a beoltottakra veszélyes, de bukásával az oltásellenességet is elszabadítaná.
Már az év vége előtt megjelenhetnek az első engedélyezett koronavírus-vakcinák
Moderna, AstraZeneca, Pfizer: az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a COVID-19 elleni vakcinák nagyobb embercsoportokon végzett klinikai vizsgálatainak eredményei, és úgy tűnik, a legígéretesebb oltások ki tudják váltani a kívánt immunválaszt a koronavírussal szemben. Kérdés, hogy sikerül-e eleget gyártani a vakcinából, és hogy mi lesz a makacs szkeptikus oltásellenesekkel.
Az amerikai kormány máris leszerződött százmillió COVID-19 elleni vakcinára a Pfizerrel
Az amerikai kormány eddig is valóságos pénzesőt zúdított a gyógyszercégekre a COVID-19 elleni oltás reményében, de ilyen nagy üzlet még nem köttetett. A Pfizernek és a BioNTechnek 100 millió vakcinát kell leszállítania.
A Moderna vakcinája ígéretesen teljesített az első tesztelési fázisban
Az RNS típusú kísérleti oltóanyagok közé tartozó vakcina az enyhe mellékhatások mellett meggyőző immunválaszokat váltott ki a márciusban beoltott 45 önkéntes szervezetében.
Ebben a pillanatban több mint 100 különböző védőoltást fejlesztenek világszerte a koronavírus ellen
Bemutatjuk a legígéretesebb oltóanyagokat, elmagyarázzuk az egyes vakcinatípusok hatásmechanizmusát, és elmondjuk, miért kell óvatosan bánni a vakcinák elkészülésének időpontjára vonatkozó becslésekkel.
Az első számú kínai járványszakértő szerint az európaiak legnagyobb hibája, hogy nem hordanak maszkot
A koronavírus cseppfertőzéssel is terjed, ezért óriási hiba, hogy sokan nem viselnek maszkot járvány idején. Az elismert kutató, George Kao szerint a maszk mellett az enyhe tüneteket mutató fertőzöttek teljes elkülönítése és a folyamatos lázmérés is fontos a fertőzés elleni küzdelemben.
A SARS-CoV és a MERS-CoV ellen máig nem sikerült kifejleszteni a vakcinát. Mi lesz a SARS-CoV-2-vel?
A korábbi koronavírusok elleni oltóanyag kifejlesztésére irányuló erőfeszítések sikertelenséget többnyire annak tulajdonítják, hogy sem a SARS-CoV, sem a MERS-CoV nem okozott a mostanihoz hasonló világjárványt, így a hosszadalmas és rendkívül drága kísérletezgetéshez senki nem biztosította a szükséges fedezetet. Ezúttal azonban más a helyzet.
Kifejlesztették az első vakcinát, ami megmentheti a méheket a pusztulástól
Eddig azt hitték, rovarokat nem lehet beoltani, mert nincsenek antitestjeik. Két finn kutatónak azonban sikerült megtalálni az amúgy nem is túl bonyolult módszert.