Ismert, hogy egyes talajlakó gombáknak kulcsszerepe van a növényi élet fenntartásában. A kölcsönös előnyöket szavatoló (szaknyelven mutualizmusnak nevezett) szimbiózisban ezek a mikorrhiza gombák tápanyagokat keringetnek, szenet tárolnak, támogatják a növényegészséget, valamint és talajformálódást. Egészséges talajokban a mikorrhiza hálózatok akár 100-szorosára is növelhetik a növények gyökereinek táplálkozási területét, miközben a növény foszforbevitelének akár 80 százalékát is fedezhetik. Ezentúl szerepük van az éghajlat szabályozásában is: számítások szerint a Glomeromycota gombatörzshöz sorolt arbuszkuláris mikorrhiza gomba hálózatok évente közel 4 milliárd tonna szén-dioxid megkötésével a világ fosszilis tüzelőanyag-kibocsátásának mintegy 11 százalékát ellensúlyozzák.

Az érintett tudományterületek kutatóit tömörítő Society for the Protection of Underground Networks (SPUN) tavaly adta közre a mikorrhiza gombák globális elterjedését és sokféleségét szemléltető interaktív világtérképet. A nemzetközi kutatói társaság június 11-én a Science folyóiratban publikálta a felszín alatti arbuszkuláris mikorrhiza hálózatok globális atlaszát bemutató tanulmányt.

A kutatók a bolygó szinte valamennyi ökoszisztéma-típusát reprezentáló 16 ezer talajminta elemzésének eredményei alapján mesterséges intelligencia (AI) modellekkel rajzolták meg a hálózatok sűrűségét. A hollandiai AMOLF viselkedésfizikai csoportjával együttműködve a modelleredményeket 300 ezer laboratóriumi gombahálózatokon ellenőrizték. Ezek alapján aztán megbecsülték a Föld arbuszkuláris mikorrhiza hálózatainak teljes tömegét és hosszát.

Az eredmény léptékeit tekintve megdöbbentő: a hálózatok globális tömege 300 megatonna, ami 4-6 szorosa a jelenlegi emberiségének, a teljes hossz pedig 110 kvadrillió kilométer, ami milliárdszorosa a Föld-Nap korántsem csekély távolságának – áll a SPUN hivatalos közleményében.