Egy tudományos társaság szerint sürgősen védelemre szorulnak a föld alatti gombahálózatok, amik a legtöbb ökoszisztéma alapját adják – írta meg a Guardian szerdán egy friss, mesterséges intelligenciát (AI) is felhasználó kutatás alapján.

A talajlakó mikorrhiza gombák szerepe a kutatók szerint nem kevesebb, mint a növényi élet fenntartása, ami nélkülözhetetlenné teszi őket a Föld szárazföldi ökoszisztémáinak fennmaradásához. „Tápanyagokat keringetnek, szenet tárolnak, támogatják a növényegészséget, és talajformálódást – mondta Toby Kiers, a föld alatti hálózatok védelméért dolgozó társaság (SPUN) vezetője – Amikor megzavarjuk ezeket a kulcsfontosságú ökoszisztéma mérnököket, akkor lelassul az erdők regenerációja, elhal a termés, és csökkenni kezd a felszín feletti biodiverzitás is”.

Michael Van Nuland, a SPUN kutatója és kollégái most arra vállalkoztak, hogy feltárják a mikorrhiza gombák globális elterjedését és meghatározzák, fajgazdagságuk mely területeken a legmagasabb. Ehhez egy 25 000 talajmintán és 2,8 milliárd gomba DNS szekvencián alapuló adatbázist használtak, amivel egy gépi tanulási algoritmust tanítottak.

A kutatók így meg tudták határozni, hogy hol a legnagyobb az arbuszkuláris mikorrhizák és az ektomikorrhizák biodiverzitása, amit aztán össze lehetett vetni a természetvédelmi területek eloszlásával „Eredményeink a Föld felszín alatti ökoszisztémájának egy eddig nagyrészt rejtve maradt komponensét írják le, ami hozzásegít a fajvédelmi prioritások azonosításához” – írták.

Interaktív térképen mutatják be a mikorrhizák fajgazdagságát

A Nature folyóiratban közölt tanulmányukban a szakemberek azt találták, hogy a mikorrhiza gombák magas fajgazdagságú régióinak 90 százaléka jelenleg természetvédelmi területeken kívül található.

A gépi tanulási algoritmussal kapott eredményekből egy interaktív térképet is készítettek. Ez feltárja, hogy Európában az arbuszkuláris mikorrhizák fajgazdagsága Dél-Európában a legnagyobb, többek közt Portugáliában, Spanyolországban, Görögországban és Dél-Olaszországban. Az ektomikorrhizák fajgazdagsága pedig a hegyvidéki területeken, köztük a Kárpátokban és az Alpokban, valamint Észak-Európában.

Magyarországon az arbuszkuláris mikorrhizák fajgazdagsága az Alföldön, míg az ektomikorrhizáké a hegyvidéki területen, az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegységben a legmagasabb.

A mikorrhizák fajgazdagsága szempontjából az egyik legfontosabb terület a kutatók szerint Ghána partvidéke, ami jelenleg erős erózió alatt áll. Más régiókban elsősorban a területhasználat veszélyezteti leginkább a mikorrhiza gombákat.

„Frusztráló, hogy hogy semmilyen döntés nem született a konzervációjuk prioritizálásáról” – mondta Kiers. Rodríguez-Garavito, a New York Egyetem (NYU) jogászprofesszora szerint ezek a felszín alatti biodiverzitás elvesztése eddig láthatatlanok voltak a törvények és a döntéshozatal számára, amin ezek az adatok most változtathatnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Valóban az erdei gombahálózaton keresztül kommunikálnak egymással a fák?

Tóth András tudomány 2023. február 21.

A gombák és növények szimbiózisát vizsgáló biológusok szerint ugyan létezik a növények gyökereit összekötő micéliumhálózat, de az eddig végzett terepvizsgálatok hiányosak, és a szakirodalom a pozitív hatások felé torzít.

A gombák megmenthetik a Földet, és meggyógyíthatják az embert – a Netflixen meg is nézheted, hogyan

Bodnár Zsolt tudomány 2021. november 2.

A Fantastic Fungi – A gombák lenyűgöző élete 80 percbe sűrítve igyekszik mesélni a gombák környezetvédelmet, gyógyászatot, bőripart vagy járványkezelést forradalmasító képességeiről, és bár bevezetésnek tökéletes, a mögöttes tudományt látványos timelapse videókra és misztikumra cseréli.

Magyarországon kutató tudósok világították meg, hogyan váltak el egymástól a gombák és az állatok

Tóth András tudomány 2023. január 27.

Miután a közös őstől eredeztethető állatok és gombák útjai elváltak, genomjaik evolúciója jelentősen eltérő irányt vett, mondja a kutatásban vezető szerepet vállaló Szöllősi Gergely evolúciógenetikus.