Kiderült, hogy a minden idők leghatékonyabbnak tartott szúnyogrepellense, az N,N-dietil-meta-toluamid (rövidítve: DEET) sem mindenható, sőt, egy friss kutatás szerint idővel arra is alkalmassá válhat, hogy felkeltse a szúnyogok étvágyát. A szert eredetileg az Egyesült Államok hadserege fejlesztette ki a második világháború alatt, a polgári felhasználása 1957-ben kezdődött, és azóta is ez az egyik legszélesebb körben használt hatóanyag, amit a kereskedelmi forgalomban kapható repellensekben használnak.

A kutatók az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) reakcióit vizsgálták a repellensre (azért koncentráltak erre a fajra, mert ez terjesztheti a Dengue-lázat, a Zikát, a sárgalázat és a chikungunyát). A kísérletben a szúnyogokat egy háló mögé helyezték, majd odaengedték őket a kihelyezett zacskó vérhez, ezután befújták a repellenst. A szúnyogoknak ez valóban nem tetszett, de a kísérlet négyszeri ismétlése után a rovarok a vegyszer szagát az élelemmel azonosították, és ahogy megérezték, megpróbáltak táplálkozni. A kísérletet cukorral is megismételték, a nőstényeknek ilyenkor is megjött az étvágyuk, amint megérezték a repellens szagát.

Szerzett ízlés

A következő kísérletben egy önkéntes egyik kezét befújták a riasztóval, a másikat nem. Azok a szúnyogok, amelyek nem vettek részt az előző kísérletben, kerülték repellenssel kezelt kezet, azok viszont, amelyek már a jutalommal azonosították a vegyszer szagát, egyenesen vonzódtak hozzá.

Clément Vinauger, a Virginia Tech biokémikusa szerint a kísérlet megmutatta, hogy a szúnyogok a korábbi tapasztalatok alapján az alapvetően taszító ingert képesek újraértelmezni. Ez a gyakorlatban akkor fordulhat elő, ha a repellens szaga csökken, a szúnyog képes táplálkozni, és így a szabadban is a jutalommal azonosíthatja a riasztó szagát.

Ez viszont nem azt jelenti, hogy el kell felejteni a repellens használatát, csak azt, hogy jobban megéri ügyelni rá, hogy az ember mikor és milyen gyakran használja – Vinauger szerint ott, ahol a szúnyogok valódi járványveszélyt jelentenek, a DEET használata továbbra is erőteljesen ajánlott, de ahogy a kísérletek eredményei is mutatják, érdemes rendszeresen alkalmazni, hogy ne tompuljon el annyira a taszító szag, hogy az már felkelthesse a moszkitók étvágyát.