Nincs rá bizonyíték, hogy a tigrisszúnyog valóban terjesztené a nyugat-nílusi vírust Magyarországon
Nem adhatnak vért a Budapest XVI. és XXII. kerületében és Szegeden élők, ha invazív ázsiai tigrisszúnyogok (Aedes albopictus) csípték meg őket, amik elvben hordozhatják az egyes esetekben súlyos megbetegedést okozó nyugat-nílusi vírust – derült ki szombaton. Az Országos Vérellátó Szolgálat augusztus 26-ai tájékoztatója szerint 30 napig nem adhat vért az a személy, aki legalább egy napig ezeken vagy más európai, a nyugat-nílusi vírus szempontjából kockázatosnak minősített területeken tartózkodott, és ezalatt egy tigrisszúnyog meg is csípte.
– Semmi bizonyíték nincs arra, hogy a tigrisszúnyog ténylegesen terjesztené Magyarországon a nyugat-nílusi vírust – tisztázta a helyzetet a Qubitnek Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának adjunktusa. Kurucz Kornélia ökológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának adjunktusa elmondta: túlzásnak érzi, hogy a véradást ezeken a területeken a tigrisszúnyog előfordulása miatt kell korlátozni, mert az már szinte az egész országban előfordul, és nem ismer kerülethatárokat. „Nem kimondottan a tigrisszúnyog miatt kellene aggódni, hanem azt kellene megnézni, hogy a nyugat-nílusi vírus hol van jelen az országban, mert nem lesz minden tigrisszúnyog nyugat-nílusi vírushordozó” – mondta az ökológus, hozzátéve, hogy ennek megállapításához kiterjedt monitorozásra lenne szükség.
A szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi vírus már az 1980-as évek óta jelen van Európában, és Magyarországon az elmúlt körülbelül 20 évben már évente regisztrálnak emberi megbetegedéseket – írta kérdésünkre Szentiványi Tamara, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológia Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. A kórokozót a fertőzöttek nagyjából 80 százaléka tünetmentesen hordozhatja, a maradék 20 százalékuknál pedig a nyugat-nílusi láznak nevezett, lázzal és más influenzaszerű tünetekkel járó megbetegedést válthat ki. A fertőzés az esetek kevesebb mint 1 százalékában jár súlyos, központi idegrendszert érintő vírusos agyvelőgyulladással, ami akár halálos kimenetelű is lehet.
A vírus ellen, ami utoljára 2018-ban okozott nagyobb, 225 emberi megbetegedéssel járó járványhullámot Magyarországon, jelenleg nem létezik jóváhagyott védőoltás vagy antivirális gyógyszer, és csak a tünetek kezelésére van lehetőség. Az idei szezonban az esetszámok a 2018-astól eddig messze elmaradnak, a Nemzeti Népegészségügyi Központ augusztus 20-ig nyolc megbetegedést regisztrált. Ebből ötöt augusztus 14-20 között jelentettek, ami illeszkedik az európai esetszámok megugrásához, amik általában augusztusban szoktak tetőzni.
Az Európai Járványügyi Központ (ECDC) adatai alapján augusztus közepén 83 százalékkal nőtt a fertőzöttek száma a kontinensen. Az augusztus 23-ig azonosított 229 esetből 104-et augusztus 16 és 23 között találtak, túlnyomó többségüket Olaszországban és Görögországban. Az ECDC szerint az idei terjedési szezon később kezdődött, mint ami 2019-2022 között megszokott volt, de mivel az időjárási körülmények kedvezők az érintett országokban, a következő hetekben újabb megbetegedések várhatók.
A vírust Magyarországon őshonos fajok terjesztik
A nyugat-nílusi vírust elsősorban a Culex nembe tartozó szúnyogfajok, például a dalos szúnyog (Culex pipiens) terjesztik, ami egy Magyarországon és Európában is széles körben elterjedt, gyakori faj, írta Szentiványi. „Laborkörülmények között kimutatták, hogy más fajok, például a hazánkban invazív tigrisszúnyog is képes átadni a vírust, azonban vektoriális szerepe természetes körülmények között jelenleg nem ismert és másodlagosnak tekinthető” – tette hozzá.
A tigrisszúnyog egyike a Magyarországon a 2010-es években megjelent három invazív szúnyogfajnak, amik felbukkanásában a klímaváltozás, turizmus és áruszállítás mellett az élőhelyek fokozódó széttöredezettsége is szerepet játszhatott. Az invazív szúnyogok olyan vírusokat hordozhatnak, mint a Chikungunya-vírus, a Dengue-vírus, vagy a Zika-vírus, ezért kutatók 2019 óta követik elterjedésüket a Szúnyogmonitor citizen science projekttel a lakosság bevonásával, amiről korábban itt írtunk részletesen.
Kurucz elmondta, hogy azokban az európai országokban, ahol az elmúlt években nagyobb nyugat-nílusi vírusjárványok voltak, már találtak összefüggést a tigrisszúnyog egyre nagyobb területeken történő előfordulása és a nyugat-nílusi fertőzések száma, valamint nagyobb földrajzi elterjedése között. De Magyarországon más a helyzet, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai áprilisban ugyanis arról számoltak be, hogy az általuk vizsgált inváziós szúnyogfajokban nem sikerült kimutatniuk a nyugat-nílusi vírus jelenlétét, és arra csak őshonos szúnyogfajokban – például a dalos szúnyog néhány egyedében – bukkantak rá. A szakemberek idén is tesztelni fogják a hazai szúnyogokat, köztük az invazív fajokat is a vírusra.
„A nyugat-nílusi vírus és a tigrisszúnyog puszta jelenléte nem determinálja a terjesztést, ugyanis ahhoz terjesztésre képes (kompetens) vektor kell, ami pedig vírus- és szúnyogfaj párban mérendő, ahol a szúnyogpopuláció mérete is számít” – magyarázta Kemenesi. Emellett a vírusnak egy környezeti faktorra is szüksége van az úgynevezett külső inkubációs periódusához, hogy a rá fogékony szúnyogban fel tudjon szaporodni, és az is kérdés, hogy honnan és miből kerülhet be a vírus a szúnyogba. „Kétségtelenül a tigrisszúnyog ugródeszka problémás forgatókönyvekhez és új betegségek behurcolásához, de ehhez rendkívül sok faktor együttállása kell, ami napjainkban a mediterrán régió vízi területein van meg”.
Szentiványi egy idén indult új kutatási projekt keretében kollégáival madaraktól vett vérmintákban próbálja majd kimutatni a kórokozó jelenlétét. Kurucz szerint a szúnyogok tesztelése mellett fontos lenne mérni, hogy jelen van-e a vírus madarakban is, mert a szúnyogok általában nem emberektől, hanem vándormadaraktól veszik fel a kórokozót, és úgy adják tovább az embernek.
Kurucz szerint a mostani véradási korlátozás hátterében egy általános európai irányelv átvétele állhat. Egyes dél- és nyugat-európai országokban ugyanis a tigrisszúnyoghoz köthető egy-egy járvány, például a franciaországi Dengue-vírus által okozott járvány, és az európai szúnyogokkal foglalkozó szakemberek is inkább a tigrisszúnyogok által okozott problémákra koncentrálnak, és nem feltétlenül tudják, hogy nálunk még nem ez okozza a fő problémát.
Hogyan védekezhetünk?
A nyugat-nílusi vírus ellen úgy védekezhetünk, hogy megelőzzük a szúnyogcsípést, és a rovarokat szúnyoghálóval vagy szúnyogriasztó sprayvel tartjuk távol, mondta Kurucz, de még jobb, ha megakadályozzuk, hogy terjedni és szaporodni tudjanak. Hozzátette, a tigrisszúnyog esetén még inkább igaz, hogy a ház környéki tenyészőhelyeket kell felszámolni, mert a faj kimondottan városi környezetben, emberhez kötődően jelenik meg.
Kurucz és Kemenesi a Qubiten júliusban megjelent cikkünkben amellett érveltek, hogy a szúnyogok kémiai gyérítését csak legvégső esetben lenne szabad alkalmazni, mert a vegyület, ami nem kizárólag a szúnyogokat pusztítja el, káros az ökoszisztémára, és túlhasználata rezisztencia kialakulásával járhat. A kutatók szerint a megoldást a ma Magyarországon túlnyomórészt alkalmazott kémiai gyérítéssel szemben a biológiai védekezés jelentené. Ennek lényege egy természetes baktérium által termelt fehérje, ami a vízben fejlődő csípőszúnyoglárvákat pusztítja el.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
