Hogyan lehet közelebb vinni az iskolát a gyerekekhez?
A szelektív magyar oktatási rendszer nem az elmúlt 16 évben, hanem évtizedek óta feladta azt a küldetését, hogy mobilitási lehetőséget adjon a gyerekeknek. Az elmúlt 16 évben az iskola még inkább bebetonozta a gyerekek származási helyzetét, és egyre nehezebbé tette a kitörést. A probléma rendszerszintű, ezért rendszerszinten kell változtatni rajta, ehhez viszont megkerülhetetlen, hogy arról is beszéljünk, hogy mi az iskola célja és feladata: átadni a kötelező tananyagot, vagy segíteni a gyerekeket abban, hogy kíváncsivá váljanak és megértsék a helyüket a világban, illetve saját helyzetüket a társadalomban?
Egy decemberben záruló hároméves Horizon támogatásból megvalósuló nemzetközi projekt a drámán, a filmen vagy épp a rapen keresztül igyekezett közelebb vinni a gyerekekhez a tananyagot és segítette saját történeteik feldolgozását. A kutatás azt vizsgálta, hogy a művészeti módszerek segíthetnek-e felismerni a gyerekek számára a társadalmi igazságtalanságot, az egyenlőtlenségeket, a kirekesztést vagy épp a privilégiumaikat.
A kritikai pedagógiát, vagy ahogy ebben a projektben nevezték, a kritikai kulturális írástudást (critical cultural literacy) amúgy is nehéz definiálni, különösen a magyar iskolarendszerben, ezért a Qubit legfrissebb podcast adásában a kutatást vezető Árendás Zsuzsanna antropológussal és Vidra Zsuzsanna szociológussal, az ELTE TK Szociológiai Intézet kutatóival közösen próbáljuk meghatározni és értelmezni, hogy miként segítheti a kritikai pedagógiai megközelítés az egyenlőtlenségek és a társadalmi igazságtalanságok csökkentését, és a művészeti nevelés tud-e réseket ütni azon a falon, amelyet a merev tananyag, a társadalmi egyenlőtlenségek és az iskolai hierarchiák építenek? Vagyis tud-e az iskola olyan hely lenni, ahol a gyerekek nemcsak a tananyagot tanulják, hanem saját magukról, egymásról és a társadalom igazságtalanságairól is elkezdenek másként gondolkodni?
A podcastban szó esik arról is, hogy hogyan lehet a János vitézt vagy a Toldit úgy tanítani, hogy a gyerekek ne kívülállóként, hanem saját élményeiken keresztül kapcsolódjanak hozzá, és arról is beszélünk, hogy mit kezdhet az iskola a tananyagban megjelenő kanonizált kultúrával: elég csak arról tanulniuk a gyerekeknek, vagy helyet kell adni saját lokális és populáris kulturális tapasztalataiknak is?
Hallgasd alább:
A beszélgetést Kende Ágnes, a Qubit állandó szerzője vezette. Hallgass bele ezekbe is:
Mentális forradalomra lenne szükség az oktatásban
Mihez kezd a kétharmados felhatalmazással az új kormány az oktatásban, és meddig mer elmenni egy olyan területen, amely évek óta a legnagyobb társadalmi elégedetlenség forrása? Kende Ágnes Lannert Judit és Nahalka István oktatáskutatókkal és Váradi Balázs közpolitikai elemzővel beszélgetett.
A fekete pontok és az osztályzatok az iskola valódi céljáról terelik el a figyelmet
Pedagógiai kultúraváltásra lenne szükség a magyar iskolákban, de ezt a kötött tanterv mellett a szelekciós nyomás is nehezíti. Podcastunkban Szimler Bálint filmje, a Fekete pont apropóján beszélgettünk Berényi Eszter oktatáskutatóval és Knausz Imre pedagógiai szakíróval.
Két magyar kutató elkezdte feltárni, mire jó a zeneterápia
Tényleg javítja a zene a nyelvkészséget? Hogyan lehet ezt kutatni? És mi alapján válasszon egy szülő fejlesztő tréninget a gyerekének? Aki válaszol: Honbolygó Ferenc és Kertész Csaba pszichológusok.