Lannert Judit és Németh Szilvia oktatáskutatók új könyvükben olyan, magyar iskolákban is kipróbált, formabontó tanítási módszereket mutatnak be, amelyek nemcsak élvezetesebbek és hatékonyabbak a puszta tudásátadásnál, de közelebb is hozzák egymáshoz a gyerekeket.
Pedagógiai kultúraváltásra lenne szükség a magyar iskolákban, de ezt a kötött tanterv mellett a szelekciós nyomás is nehezíti. Podcastunkban Szimler Bálint filmje, a Fekete pont apropóján beszélgettünk Berényi Eszter oktatáskutatóval és Knausz Imre pedagógiai szakíróval.
Mi a baj az iskolával mint intézménnyel, és létezik-e alternatíva? Ennek a kérdésnek szentelte életét egy egészen eredeti amerikai pedagógus, John Holt, és erről is szó lesz szombaton Budapesten, a Demokratikus Nevelés Konferencián.
„Amíg a kutatók nem tudják élményszerűen bemutatni saját eredményeiket, addig a tudomány ijesztő marad” – hangzott el a CEU Határtalan Tudás szombati eseményén, ahol bemutatták azt az online platformot is, ahol a diákoknak neves kutatók magyarázzák el közérthetően a legfrissebb tudományos eredményeket.
Miért üresedett ki mára a közoktatás? Miért hagyja hidegen a gyerekeket Esterházy Péter és Wass Albert egyaránt? És ha a hatalomnak nem is éri meg rendbe hozni az oktatásügyet, miért lenne fontos mégiscsak jó iskolát csinálni? Aki válaszol: Knausz Imre, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének volt vezetője.
Beteg ez a gyerek, vagy csak szeleburdi? A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar a világ legvitatottabb betegségei közé tartozik, mára mégis az egyik leggyakrabban kezelt gyerekpszichiátriai problémának számít. Az ADHD mögött az agy jelátviteli rendellenességét sejtik, mégis a tünetek alapján diagnosztizálják, a szakemberek szerint gyakran tévesen. Mi a baj, és hogyan lehetne kezelni?
Miközben a legtöbb magyar iskolában még mindig a frontális oktatás az első számú pedagógiai bravúr és A kőszívű ember fiai a kötelező olvasmány, vannak szakemberek, akik szerint ha múltidézés helyett a hatékony oktatás lenne a cél, a sikerfilmek sikerpedagógiát teremthetnének.
Becslések szerint az emberek 0,7 százaléka tapasztalja a különös jelenséget, az afantáziát, ami nem korlátozódik a vizualitásra: van, aki kedvenc dalának felidézésekor a zenét nem hallja a fejében. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói évek óta igyekeznek feltárni, milyen hatásai vannak az afantáziának és ellenpárjának, a hiperfantáziának az érintettek személyiségére, szociális interakcióira és tanulási képességeire.
A feladatokat nem a munkafüzetben, hanem Word-dokumentumban kellett megírni, a prezentációt pedig PPT-ben kérték – jobb esetben. De számos esetről tudni, amikor a befotózott és emailben a szülőknek elküldött tankönyvoldalak jelentették az online tanítást. „Nem történt paradigmaváltás, de hogyan is történhetett volna, ha nem volt felkészítve senki efféle fordulatra” – mondja Galambos Attila tanulásszervező.
Sárváry Márk és Frank Castelli a Cornell Egyetemen végzett kutatása szerint a kisebbséghez tartozó diákok 38 százaléka tart attól, hogy a háta mögött feltűnik lakótársa, családtagja vagy rokona, 26 százalékuk pedig azért nem kapcsolja be a kamerát, mert szerinte nem megfelelő az a fizikai környezet, ahol tartózkodik.
Kásler Miklós, az ország oktatásügyért felelős minisztere karácsonyi köszöntőjében krisztusi parancsok szellemében tevékenykedő tanárokról és az ősi magyar hagyományok mentén kialakult kultúránk szellemében létrejövő iskolarendszerről beszélt. Hogy micsoda?
Milyen közegből nőtte ki magát a Rubik-kocka, milyen utat járt be, milyen popkulturális hatásai vannak, és mit gondol Rubik Ernő a kockáról és a pedagógiáról? Legalább három tanulságos könyvet lehetne írni a leghíresebb magyar találmányról, a feltaláló azonban deklaráltan rossz viszonyban van az írással, ami meg is látszik új könyvén, A mi kockánkon.
Az oktatási kormányzat az iskolákra hárítja a felelősséget a járvány elleni védekezésben, ráadásul az EMMI erősen hiányos, több pontjában megvalósíthatatlan intézkedési terve csak ajánlásokat tartalmaz.
Az idei Edison100 válogatásban tanodák, cégek, informális csoportok, digitális kompetenciákat fejlesztő programok, civil szervezetek, de még gyerekétkeztetéssel foglalkozó vállalkozás is helyet kapott. Közönségszavazás útján keresik a legjobbat a témakörökre, földrajzi helyre és kompetenciákra szűrhető programok közül.
Egészen speciális kommunikációt és mentális állapotot igényel, hogy az ember egyedül ül egy szobában, és egy képernyőn keresztül próbálja a nézeteit közelebb hozni a többiekéhez. Kipróbáltuk a 2018 óta olajozottan működő városligeti Street Training internetes változatát, és levontuk a tanulságokat.