Tolnában a legmagasabb a hőhullámok áldozatainak aránya

július 7.
tudomány

Magyarország déli-délkeleti megyéiben nyaranta átlagosan 2-3 hőhullámos hetet regisztráltak az utóbbi évtized során, Tolna megyében több mint harmadával nőtt a halálozás intenzív hőhullámok alatt – olvasható a Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói által készített és a Másfélfok klímablogon kedden megjelent elemzésben. A kutatók azt vizsgálták, hogyan változik a hőhullámok gyakorisága, és egészségre gyakorolt hatásuk mennyire mutatkozik meg a hazai halálozási statisztikákban.

Június végén Magyarország területén is történelmi melegrekordokat döntő hőhullámok alatt „az emberi szervezet szempontjából nemcsak az számít, hogy mi a napi maximum-hőmérséklet, legalább ennyire fontos, hogy mennyire melegek az éjszakák”, írják a kutatók. Minél több napig tart ugyanis a pihentető éjjeli enyhülés nélküli forróság, annál nagyobb terhelés éri az emberi szervezetet. Épp ezért a hőhullámok hatását legjobban a napi átlaghőmérséklettel lehet mérni: ez az adat jól jelzi az olyan forró időszakokat, ahol már az éjszakák sem adnak enyhülést. Magyarországon a másod- és harmadfokú hőségriadóhoz is ezt a küszöböt használják: ha a napi átlaghőmérséklet egy, illetve legalább három napon át 27 Celsius-fok felett alakul.

„Mivel a halálozási adatok heti felbontásban állnak rendelkezésre, ezért a napi átlaghőmérséklet 27 °C feletti részét hétfőtől vasárnapig összegeztük. Ha ez a heti hőösszeg elérte az 1 °C-ot, az adott hetet hőhullámos hétnek tekintettük; intenzív hőhullámnak pedig azt, amikor ez az összegzett érték egy hét alatt meghaladta a 6 °C-ot. Az elemzést a 19 megyére és Budapestre átlagolva végeztük el a HungaroMet adatai alapján” – írják a kutatók.

Eredményeik azt mutatják, hogy az elmúlt 11 évben, azaz 2015 és 2025 között a május-szeptemberi időszakban a hőhullámos hetek legnagyobb számban az ország déli és délkeleti részén fordultak elő. Csongrád-Csanád megye vezeti a sort 33 héttel, majd sorban Békésben 29, Bács-Kiskunban 27, Jász-Nagykun-Szolnokban 23 ilyen hetet találtunk a maximálisan lehetséges 240 hét alatt, ami azt jelenti, hogy nyaranta átlagosan 2-3 héten át terhelte az ott élők szervezetét a folyamatos, extrém meleg.

A szerzők ábrája a HungaroMet adatai alapján számított értékekkel
Fotó: Másfélfok

Az elemzés szerint Magyarországon az intenzív hőhullámok idején Tolnában 35, Baranyában 28, Jász-Nagykun-Szolnokban 26, Bács-Kiskunban 25, Békésben és Budapesten 24 százalék körüli többlethalálozás történt a 2015–2025 időszakban. Érdekesség, hogy Csongrádban „csak” 20 százalék körüli a többlethalálozás, miközben ez Magyarország egyik legmelegebb része. A kutatók szerint ebben a régióban valószínűleg jó stratégiákkal készülnek a hőhullámokra, illetve Szegeden a legnagyobb a légkondicionálóval bíró lakások száma is

A szerzők ábrája a HungaroMet, a KSH és a NEAK adatai alapján számított értékekkel
Fotó: Másfélfok