„A szőlő aranyszínű sárgaság betegsége a nyári időszakban válik különösen jól felismerhetővé. Ebben az időszakban jelennek meg ugyanis a betegségre legjellemzőbb levéltünetek és a fertőzés gyors terjedésének jelei” – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) keddi sajtóközleménye.

Megírtuk, hogy 2025 őszére az aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) fitoplazma által okozott, és az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) mint vektor által terjesztett betegség gyors, országos terjedést mutatott a magyarországi szőlőállományban. A klímaváltozás és a környezetszennyezés eddig sem volt kíméletes a magyarországi szőlőtermesztéssel, ám az idegenhonos kórokozó a 19-20. század fordulóján az egész ágazatot lenullázó filoxéra-vészhez hasonló pusztítással fenyegeti a Kárpát-medence ültetvényeit.

A Nébih szerint a szőlőültetvényekben a tünetek július közepétől válnak a leginkább felismerhetővé, miközben az amerikai szőlőkabócák rajzása miatt a fertőzés terjedésének kockázata is jelentősen növekszik.

„A fertőzött tőkék már a nyár elejétől kezdve eltérően viselkednek az egészséges növényekhez képest. A hajtásnövekedés gyengül, az ízközök rövidülnek, a tőkék fejlődése és a fásodás folyamata lelassulhat. A fehér bogyójú fajták levelein sárgulás, a kékszőlő-fajták esetében vörösödés figyelhető meg, emellett gyakori a levél fonáka felé irányuló háromszögszerű sodródás, a fémes levélfelület, valamint a hajtások és a termés fejlődésének visszamaradása” – írja a Nébih.

A sajtóközlemény nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy mivel az aranyszínű sárgaság betegség ellen nincs hatékony növényvédelmi módszer, a fertőzést kell mielőbb azonosítani: „Gyanú esetén a fertőzött tőkéket nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel a betegség gyorsan terjed, és súlyos következményekkel járhat. A tüneteket haladéktalanul jelezni kell a területileg illetékes kormányhivatalnak, valamint a Nébih-nek”.