A hagyományosan termesztett szőlőből készült borok 94 százalékában akár 8 különböző növényvédőszer-maradvány is kimutatható, és ugyan a bio/öko termékek túlnyomó többsége mentes volt a peszticidektől, örök vegyi anyagot ezekben is találtak – olvasható a PAN Europe szerdán, április 23-án publikált jelentésében, amely szerint a szennyezési szintek 2010-től indultak drasztikus emelkedésnek.

Az európai gyomirtóháború veteránjának számító Pesticide Action Network (PAN) nemzetközi civil hálózat európai tagszervezetének kutatói legutóbb a kontinens ivóvizeiben vizsgálták és mutatták ki az örök vegyi anyagokként (angolul: forever chemicals) hírhedtté vált szintetikus vegyületek felettébb aggasztó jelenlétét.

Az Üzenet a palackból (Message from the bottle) címmel most publikált kutatás tíz európai ország (Ausztria, Belgium, Horvátország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Luxemburg és Spanyolország) 1988 előtti (régi), illetve 2010 utáni (új) borait vizsgálta. Magyarországról két neves borház egy-egy tételét: egy villányi kékfrankost és egy tokaji sárgamuskotályt.

Növényvédelmi forrás

A több mint ötezer vegyületet tartalmazó vegyületcsoportot az 1940-es évektől az ipar számos területén használják: víz- és szennyeződésálló anyagként alkalmas a bőr és a textil impregnálására, tűzoltó habok és zsírpapír készítésére. A 2022-ben 18 európai szerkesztőség által létrehozott, a tagállamok területén 17 ezer helyszínen súlyos szennyezést bizonyító tényfeltáró koalíció munkája fényt derített arra, hogy mi magyarázza az Európai Unió élelmiszer-biztonsági hatósága, az EFSA vonatkozó jelentésében szereplő tényt, miszerint a vegyületcsoportba tartozó perfluoroktán-szulfonsav (PFOS) és a teflonbevonatok összetevői közé tartozó perfluoroktánsav (PFOA) szinte minden európai lakos véréből kimutatható, és „a lakosság jelentős részénél a bevitel meghaladja az egészségügyi referenciaértéket”.

Az örök vegyi anyagok között nyilvántartott – CF₃CO₂H képletű – trifluorecetsav (TFA) főként a növényvédelemben alkalmazott PFAS vagy PFA gyűjtőnéven ismert perfluor és polifluor tartalmú kártevőírtó, szakszóval peszticid-vegyületek és a flourtartalmú gázok bomlásterméke.

A TFA a PFAS-vegyületek lebomlásának nem bomló végterméke – elsősorban mezőgazdasági peszticidek és hűtőközegként használt fluorozott gázok forrásából származik. A Német Környezetvédelmi Ügynökség szerint a TFA-talaj- és vízszennyezés 76 százalékáért az agrárpeszticidek felelősek, míg az esőből származó (főként F-gázokból eredő) kibocsátás 17 százalékot, a szennyvíz és trágya 3–3 százalékot tesz ki. A PFA anyagokról mostanra kiderült, hogy közvetlen összefüggésbe hozhatók a vetélés magasabb kockázatával, az alacsony születési súllyal, a magas koleszterinszinttel vagy a pajzsmirigy megbetegedésével és a rák bizonyos fajtáival, ráadásul az esővíz is tele van velük.

Biológiai akkumuláció

A mostani kutatás eredményei szerint minden vizsgált új bor tartalmazott TFA-t, amelynek medián koncentrációja 110 mikrogramm (µg) volt literenként, a legmagasabb mért érték pedig elérte a 320 µg/l-t. Ez körülbelül százszor magasabb, mint a korábban felszíni és ivóvízben mért – már eleve magasnak számító – átlagos értékek. Mindeközben a TFA nem volt kimutatható az 1988 előtt szüretelt régi borokban.

A villányi kékfrankos TFA tartalma 120 µg/l volt, amivel a jelentősebb TFA tartalmú borok közé került, míg a tokaji sárgamuskotály szennyezettsége (66 µg/l) a határértékek alatt maradt, ugyanakkor tartalmazott egyéb növényvédőszer- maradványokat (ftalimid: 57 µg/l; folpet és ftalimid összesen: 110 µg/l).

A kutatók szerint az eredmények egyrészt azért aggasztók, mert a nagyon magas értékek a TFA növényi bioakkumulációjára (felhalmozódására) utalnak, másrészt az elmúlt 10-15 évben tapasztalt ugrásszerű növekedést mutatják.

„Bár Magyarországon csak két mintát vettünk, a vizsgálatok tapasztalatai alapján valószínűleg más borokban is hasonló szennyezettséget mutattunk volna ki”

– emelte ki a kedd reggeli online sajtóbemutatón Simon Gergely, a PAN Europe vegyianyag szakértője.

Michael Müller, a Freiburgi Egyetem gyógyszerkémia-professzora a 2020 utáni borokban 20–330 µg/l közötti értékeket talált. A legalacsonyabb szinteket az olyan régiókból származó biotermékek produkálták, ahol a szőlőt évtizedek óta vegyszermentesen termesztik. Müller szerint ez megerősíti azt a gyanút, hogy a PFAS-alapú növényvédőszerek jelentős közvetlen vagy közvetett szerepet játszanak a TFA-szennyezésben.

A TFA-szintek meredek emelkedését megerősíti az EU Referencialaboratóriuma, a CVUA Stuttgart által gyűjtött hivatalos uniós adatokkal való összevetés. Az Európai Bizottság megbízásából készült 2017-es tanulmány – amely máig az egyetlen hivatalos TFA-mérés élelmiszerekben – 27 európai borban 50 µg/l-es mediánértéket és 120 µg/l-es csúcskoncentrációt mutatott ki. Ezzel szemben a 2025-ös új vizsgálatban a mediánérték már 110 µg/l volt, a csúcsérték pedig elérte a 320 µg/l-t.

A PAN Europe összegzése szerint ezek az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy azokat az anyagokat, amelyek TFA-t juttatnak a környezetbe, haladéktalanul ki kell vonni a forgalomból.

Nem elhanyagolandó, hogy az uniós tagállamok május közepén szavaznak a TFA-ra bomló flutolanil betiltásáról, illetve további engedélyezéséről.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az örök vegyi anyagok a friss gyümölcsökben és zöldségekben is jelen vannak

Vajna Tamás tudomány 2024. február 27.

Egy friss jelentés szerint 2021-ben az összes magyar termesztésű gyümölcsminta 22 százaléka, a vizsgált őszibarackok és cseresznyék közel fele volt szennyezett a növényvédő szerek adalékanyagaként az élelmiszerekbe kerülő káros PFAS-vegyületekkel.