Már két adag pszilocibin képes megelőzni a kemoterápia okozta perifériás neuropátiát anélkül, hogy gyengítené a daganatellenes kezelések hatékonyságát – derül ki egy, a Science-ben csütörtökön megjelent friss kísérleti kutatásból. A felfedezés szerint a varázsgombák hatóanyaga nem a tudatmódosító élmény révén, hanem a sejtek energiagazdálkodásának megóvásával védi meg az idegsejteket a pusztulástól.

A platina- és taxánalapú kemoterápiás kezeléseken áteső daganatos betegek több mint 60 százalékánál alakul ki kemoterápia okozta perifériás neuropátia (CIPN). Ez a végtagok zsibbadásával, égő fájdalmával és érzéskiesésével járó szövődmény gyakran az életmentő kezelések megszakítására vagy dóziscsökkentésére kényszeríti az orvosokat. Mario Heles és munkatársai a Science folyóiratban közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a pszilocibin megelőző (profilaktikus) alkalmazása mindössze két dózissal akár hat kemoterápiás cikluson keresztül teljes védelmet nyújtott a fájdalmas beidegződési zavarok ellen egérmodellekben, miközben a daganatellenes hatást egyáltalán nem rontotta.

A kutatók feltárták a háttérben álló sejtszintű mechanizmust is. A kemoterápiás szerek elszívják az energiát a perifériás idegsejtek nyúlványaiból (axonjaiból), ami a sejtek végeinek elhalásához vezet. A pszilocibinből a szervezetben képződő pszilocin azonban az 5-HT_2A szerotoninreceptorokhoz kötődve aktiválja a KIF5B nevű kinezin fehérjét, amely elősegíti a mitokondriumok, vagyis a sejtek „erőműveinek” szállítását az idegrostok távoli végeihez. Ez a folyamat biztosítja a sejtek energiaszintjének megőrzését, mivel a szenzoros idegeket anélkül védi a pusztulástól, hogy a központi idegrendszer korai fájdalomérzékelő rendszereit kikapcsolná.

A tanulmányhoz fűzött kommentárjában Maria Maiarú, a Readingi Egyetem fájdalomkutatója kiemelte: az eredmények gyökeresen megváltoztatják a CIPN-ről alkotott képet, és a neuropátiát nem elkerülhetetlen sérülésként, hanem az idegsejtek ellenállóképességének korai korrekcióval orvosolható hiányaként írják le. Különösen ígéretes, hogy a védőhatás független a pszichedelikus élménytől – a kísérletekben a szintetikus, nem hallucinogén tabernantalóg ugyanolyan idegvédő hatást ért el, mint a pszilocibin. Ez megnyitja az utat olyan megelőző gyógyszerek kifejlesztése előtt, amelyek a daganatos betegeknél úgy védik meg az idegrendszert a kemoterápia mellékhatásaitól, hogy közben nem váltanak ki tudatmódosulást.

Kapcsolódó cikkek:

„A pszichedelikumok hatalmas potenciállal rendelkeznek az egész emberi kultúra és gyógyászat megújításában”

Bodnár Zsolt tudomány június 15.

A Magyar Pszichedelikus Társaság a terület hazai kutatóit és szakértőit összefogva indítaná el Magyarországon a pszilocibin és az MDMA kutatását és integrálását a gyógyászatba. Szummer Csaba elnök és Sárosi Péter alelnök szerint öt éven belül itthon is elérhetővé válhatnak a pszichedelikus terápiák.

A varázsgomba a környező világra hangolja az emberi agyat

Vajna Tamás tudomány szeptember 1.

Legalábbis a pszilocibin hatását fMRI és EEG segítségével vizsgáló friss ausztrál kutatás eredményei szerint.

Akár egyetlen adag varázsgomba is képes fizikailag átalakítani az agyat

Bodnár Zsolt tudomány május 7.

Egy áttörő friss tanulmány szerint a pszilocibin növeli az agyi hálózatok sűrűségét és rugalmasságát, ami segíthet a depresszióból való kilábalásban. A megfigyelt jelenség pont az ellentéte annak a folyamatnak, ami a demencia során végbemegy.