Akár egyetlen adag varázsgomba is képes fizikailag átalakítani az agyat
Az Imperial College London és a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatóinak áttörést jelentő friss tanulmánya feltárja, hogy a pszilocibin, vagyis a varázsgomba hatóanyagának egyetlen 25 mg-os adagja már mérhető anatómiai változásokat idézhet elő az emberi agyban. A Nature Communications folyóiratban közzétett kutatásban olyan szerkezeti eltolódásokat figyeltek meg, amelyek legalább egy hónappal azután is fennmaradtak, hogy az egészséges önkéntesek először vették be a szert. Robin Carhart-Harris professzor, a tanulmány vezető szerzője megjegyezte, hogy bár a változások hosszú távú hatásait még vizsgálják, azok egybeestek a résztvevők mentális rugalmasságának és általános jólétének jelentős javulásával.
A kutatás 28 egészséges önkéntest követett nyomon, akik korábban soha nem próbáltak pszichedelikumokat. A pontos eredmények biztosítása érdekében a tudósok először egy 1 mg-os placebo-adagot adtak be az alanyoknak, és elektroenkefalográfiával (EEG), funkcionális MRI-vel és diffúziós tenzor képalkotással (DTI) figyelték az agyi aktivitásukat. Majd egy hónappal később ugyanazok a résztvevők megkapták a teljes, 25 mg-os terápiás adagot. A kutatók a DTI-vizsgálatokat kifejezetten az agyi folyadék diffúziójának nyomon követésére használták, ami az agy fizikai huzalozásának sűrűségét és robusztusságát mérő speciális módszer.
A kutatók az agyi entrópia megugrását észlelték az önkénteseken a bevételt követő egy órán belül – ez egy olyan állapotot jelent, ahol az idegi aktivitás változatosabbá és sokrétűbbé válik. Azok a résztvevők, akik az élmény során a legintenzívebb entrópiaugrást tapasztalták, egy hónappal később nagyobb valószínűséggel számoltak be mélyebb pszichológiai felismerésekről és javuló mentális egészségről. A DTI-vizsgálatok a diffúzió csökkenését mutatták ki az agy elülső és középső része közötti idegpályákon, ami új idegrostok növekedésére vagy egy előnyös metszési folyamatra utalhat, szemben azzal, ami általában az agy öregedése és a demencia során megfigyelhető.
Szakértők szerint ezek az anatómiai változások jelenthetik azt a biológiai hiányzó láncszemet, amely megmagyarázza, miért hatékonyak a pszichedelikumok a depresszió, a szorongás és a függőség kezelésében. Úgy tűnik, a pszilocibin a neuroplaszticitás fokozásával segít a betegeknek kitörni a romboló kognitív sémákból. Bár Alex Kwan, a Cornell Egyetem professzora óvatosságra intett, mivel a tanulmány kis létszámú volt, és a DTI csak közvetett rálátást biztosít az agyi kapcsolatokra, az eredményeket izgalmasnak nevezte, megjegyezve, hogy a kutatás közelebb viszi a tudományt annak megerősítéséhez, hogy az állatkísérletekben korábban látott agyi újrahuzalozás az embereknél is végbemegy.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Már egyetlen adag varázsgomba segíthet leküzdeni a visszatérő negatív gondolatokat
A társas kapcsolódásra való fogékonyságot, a képzelőerőt és a hangulatkezelési képességeket is javítja a varázsgombák által termelt hatóanyag, a pszilocibin – ezt egy friss egérkísérlet erősítette meg.
A pszichedelikumok nem jobbak vagy rosszabbak az antidepresszánsoknál, de a terápia logikája teljesen eltérő
Szigeti Balázs, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem transzlációs pszichedelikus kutatócsoportjának tagja azon úttörők egyike, akik a szintetikus gyógyszereknél alkalmazott farmakológiai módszertannal vizsgálják a varázsgombák gyógyhatását.
A varázsgomba átmenetileg megfosztja az agyat az önképtől, és így segít a depresszió kezelésében
A pszilocibin okozta szubjektív élmény viszonylag hamar véget ér, de az agyi kapcsolatok újrarendezése után hetekig tart a pozitív hatása.
Alig robbant ki a pszichedelikus forradalom a gyógyításban, de máris látványos eredményeket produkált
Világszerte sorra nyílnak a kutatóközpontok, ahol többek között a varázsgomba és az ecstasy hatóanyagait vizsgálják a depresszió és más mentális zavarok kezelésére. De milyen konkrét eredményekre jutottak az elmúlt két évben?