Megállapították az emberi agy fejlődésének öt fő korszakát
Ezek szerint négy fontos fordulópontja van az agyműködésnek, és a valódi felnőttkor csak 32 év környékén kezdődik.
idegtudomány
Azonosítottak egy vegyületet az agyban, ami magyarázatot adhat a felnőttkori depresszióra
Az SGK1 enzim agyi szintje megmagyarázhatja, miért hajlamosabbak a gyerekkori traumát átélt emberek felnőttkorban a depresszióra vagy az öngyilkossági gondolatokra.
Megdöbbentően hasonlít a macskák demenciája az emberi Alzheimer-kórra
Kutatók idős macskák agyában béta-amiloid plakkokat azonosítottak, amik az idegsejtek közti kommunikációért felelős szinapszisok károsodásához és demenciás tünetek megjelenéséhez vezettek.
Hogyan érthetjük meg legjobban az emberi emlékezet működését? Magyar kutatók szerint mesterséges intelligenciával
Egy hajóval és egy mentőcsónakkal navigálunk a hipotéziseink tengerén – Orbán Gergő és kollégái megfejtették, miért hagynak mély nyomot az agyban a meglepő élmények, és hogyan segítik ezzel az emlékezet elsődleges feladatát, a minket körülvevő világ törvényszerűségeinek kiismerését.
Megtalálták azokat az agyi régiókat, ahol a valóság és a képzelet szétválasztása zajlik
Az észlelt és az elképzelt képek feldolgozása ugyanazon idegpályákon zajlik, de azokat valahol meg kell különböztetni egymástól. Ennek a folyamatnak a hibái jelentkezhetnek skizofrénia vagy pszichózis formájában.
A serdülőkori kannabiszhasználat az agykéreg elvékonyodásához vezethet
Azok agyában, akik már 16 éves koruk előtt füveztek, könnyen roncsolódhat az idegsejtek közötti kommunikációt biztosító hálózat, amitől nehezebb lesz új dolgokat tanulni vagy emberekkel társalogni.
Idegtudományi mérföldkő: hihetetlen részletességgel rekonstruálták egy ecetmuslica agyát
Évekbe telt a valaha egy agyról készített legteljesebb háromdimenziós térkép megalkotása. A FlyWire konnektómnak hála a kutatók egy virtuális ecetmuslica agyat is létrehoztak, ami sok esetben hasonlóan reagál a valódi agyhoz.
A régi, erős emlékek megakadályozzák, hogy új emlékképek alakuljanak ki
Az Oxfordi Egyetem kutatói által felfedezett agyi mechanizmus azt is megmagyarázhatja, hogy egyes emberek miért nem képesek új környezetekhez alkalmazkodni.
Hét évvel a motoros tünetek megjelenése előtt előre jelezhetik a Parkinson-kórt vérből kimutatott fehérjék
A kutatók által kifejlesztett gépi tanulási algoritmus nyolc fehérje vérplazmából meghatározható koncentrációja alapján nagy pontossággal megmondja, hogy a REM alvási rendellenességgel élők közül kiknél alakulhatnak ki később motoros tünetek.
Magyar kutatók megtalálták a negatív élmények feldolgozásában kulcsszerepet játszó idegsejteket
Az egerek, ha tehetik, elkerülik az olyan ingereket, mint amikor levegőt fújnak az arcukba. Hogy ez a tanulási folyamat hogyan is játszódik le a bazális előagyban, arra most Hangya Balázs vezetésével Hegedüs Panna és kollégái derítettek fényt.
Új megközelítéssel készítették el az eddigi legpontosabb gondolatolvasó készüléket
A tudósok előtt is rejtély, hogyan dolgozza fel az agy a belső beszédet, de a Caltech kutatói egy eddig kevésbé vizsgált agyi területre összpontosítva értek el áttörést a ki nem mondott szavak észlelésében.
A felnőttek negyede nagyon magányosnak érzi magát, ami már az egészségükre is komoly veszélyt jelent
A magányosság jobban érintheti a 30 év alattiakat, mint az időseket, de ennek okait még kutatják. A problémát egyre komolyabban vizsgálják a tudósok, ami nem is csoda: a jelenség a WHO szerint a dohányzáshoz vagy az elhízáshoz hasonló szintű halálozási kockázattal jár.
Rácáfol a zene egyetemességére egy új nemzetközi ritmuskutatás
A zenei közeg alapvetően befolyásolja, hogy az emberi agy miként észleli és értelmezi ugyanazt a ritmusképletet, állítja a Nature Human Behaviour folyóiratban most megjelent tanulmány.
Ausztrál agykutatók jöttek rá a szerelem titkára
Mitől szerelem a szerelem? Az idegtudomány álláspontja szerint az oxitocin és a dopamin együttes felszabadulásától.
Magyar neurobiológusok tárták fel, hogyan vezérli az agy az emlékek eltárolását és előhívását
Hangya Balázs és kollégái azonosították az emlékezetért felelős gyors agyhullámokat irányító agyi régiót; a felfedezés a skizofréniához hasonló betegségek jobb megértésében is segíthet.