Több tucat képet és rengeteg adatot manipulált tanulmányaiban egy Alzheimer-kutató, akinek nagy hatású 2006-os tanulmányára egy egész kutatási irányzat épült. Több milliárd dollár és másfél évtizednyi kutatómunka ment kárba, és feleslegesen tették ki kockázatoknak tesztalanyok százait.
Kell-e aludni a megtanult információk rögzítéséhez? Át lehet-e programozni egy dohányos agyát, hogy ne akarjon cigarettázni? A Qubit podcastjának vendége az Emlékezet, nyelv és idegtudomány kutatócsoportot vezető Németh Dezső pszichológus.
A böjtölés vallási szokásból nőtte ki magát tudományos alaptétellé, és mióta tovább élnek az emberek, még fontosabb, hogy a kognitív egészséget megőrizzük, ezért az idegtudomány is kutatni kezdte koplalás hatásait – mint kiderült, számos betegség elkerülhető, a szellemi és fizikai teljesítmény pedig növelhető egy egyszerű, időszakos böjttel.
Egy 87 éves beteg agyáról épp felvételeket készítettek, amikor meghalt, és az orvosok váratlan jelenséget figyeltek meg: az emlékek felidézésében részt vevő agyhullámok aktivitása a szív leállása után is fennmaradt.
Azoknál, akik másnak vesznek ajándékot, jobban megnő az empátiáért és boldogságért felelős agyi régiók aktivitása, mint azoknál, akik maguknak vásárolnak. Persze nem mindegy, hogy kinek szól az ajándék, és azt se higgyük, hogy csak emberekre jellemző a nagylelkűség – a pingvinek, a pókok és a vérszopó denevérek is tudnának mesélni.
Tóth Viktort ugyan nem vették fel a Neuralinkhez, de kísérlete így is bejárta a világsajtót, és a Doom atyjához, John Carmackhez is eljutott a híre. A kutató szerint a projekt az emberi agy feltérképezésének előszobája, de ha az állatok élvezik a játékot, akár Twitchen is streamelné a virtuális deathmatcheket.
A fogyasztói neurotudomány olyan, tudatosan nem artikulált folyamatokat igyekszik vizsgálni, amiket kérdőíves kutatással nem feltétlenül lehet azonosítani. A Varga Ákos, a Corvinus Egyetem Marketing Intézetének docense által vezetett egyedülálló magyar kutatás például azt találta, hogy a hazai tesztalanyok tudat alatt előnyben részesítik a magyar termékeket a külföldiekkel szemben.
Lakatos Péter a Semmelweis Egyetemen tanult idegtudományt, majd New Yorkban ért el áttörő eredményeket az agyi aktivitás rögzítésében – olyan tanulmányokkal, amelyekre máig hivatkoznak az agykutatók. A Nature idegtudományi lapja életműve méltatásával búcsúzott a fiatalon elhunyt kutatótól.
Az emberek 2,6 százaléka él hiperrealisztikus képeket közvetítő képzeletvilággal, míg körülbelül 0,7 százalékuk tapasztalja az afantáziát. Ez az az állapot, amikor valaki előtt nem egy piros alma képe jelenik meg, ha arra gondol, hanem csak érzi a sötétben az alma alakját.
Max Hodak nem beszélt a lelépés okairól, és a sajtómegkeresésekre sem reagált. Twitter-bejegyzése szerint már hetekkel ezelőtt távozott a vállalattól.
James Fallon amerikai neurobiológus véletlenül jött rá, hogy agya csökkent aktivitást mutat az empátiáért és erkölcsökért felelős területeken. A kutató szerető családjának köszönheti, hogy proszociális pszichopataként nem vált belőle gyilkos. Fallon könyve nemrég jelent meg magyarul.
Összefogott egy asztrofizikus és egy idegsebész, hogy rájöjjenek, tényleg annyira hasonlít-e egymáshoz az agyi neuronok hálózata és a galaxisok kozmikus hálója, mint amennyire első ránézésre tűnik.
Ausztrál kutatók megvalósították, amiről Elon Musk még csak beszél: először kísérleteztek embereken a Senstrode nevű agy-számítógép interfész beültetésével, a páciensek pedig agyhullámaikon keresztül írtak emaileket és vásároltak az interneten.
Miért fontos, hogy elpusztuljanak a fejlődő agyban azok a sejtek, amelyek egyszer csak elveszítik a kapcsolatukat a környezetükkel? Hogyan kapcsolódik ehhez az alkohol, és miért foglalkozik egy kannabiszkutató ilyesmivel? Katona István neurobiológussal, a KOKI áttörő kutatásának vezetőjével beszélgettünk.
Két új kutatásban térképezték fel a madarak agyának működését, és megállapították, hogy olyan kognitív képességekkel rendelkeznek, amelyeket eddig csak a főemlősök sajátjának hittek. A varjak olyan komplex feladatokat is képesek megoldani, amiket az emberek csak hétéves korukban tanulnak meg.
A SpaceX és a Tesla vezére hiába mutatta be malacokon az agyi jeleket rögzítő készüléket, amely a jövőben minden betegségre gyógyírt jelenthet, a tudomány szkeptikusan fogadta a látványos, de üres show-nak nevezett előadást.
Az agyi régiók fokozatos leállása okozhatja, hogy sokaknak lepörög a szemük előtt az életük, míg mások alagútban futnak a fény felé a halálközeli élmény során. Egy neves agykutató szerint ez spirituális esemény helyett pusztán az oxigén, a vér, az agy és az elme játéka.
Az elzártság, az egyéni és globális szintű hirtelen változások is hozzájárulnak ahhoz, hogy az átlagosnál többeket gyötörnek rémálmok vagy szokatlan álomképek. Szakértők szerint az egészséges alvási rutin kialakításával elkerülhető a komolyabb zavarok kialakulása.
Az Egyesült Államokban már több mint 200 ezer halálesetet okozó opioidválság elleni harcban most a mély agyi stimuláció módszerét vetik be.
Egerekben mutatták ki azokat a neuronokat, amelyek a REM fázis idején azért aktivizálódnak, hogy a felesleges emlékek kiürítésével másnapra legyen hely az agyban az új információknak.