Az Oxfordi Egyetem kutatói által felfedezett agyi mechanizmus azt is megmagyarázhatja, hogy egyes emberek miért nem képesek új környezetekhez alkalmazkodni.
A kutatók által kifejlesztett gépi tanulási algoritmus nyolc fehérje vérplazmából meghatározható koncentrációja alapján nagy pontossággal megmondja, hogy a REM alvási rendellenességgel élők közül kiknél alakulhatnak ki később motoros tünetek.
Az egerek, ha tehetik, elkerülik az olyan ingereket, mint amikor levegőt fújnak az arcukba. Hogy ez a tanulási folyamat hogyan is játszódik le a bazális előagyban, arra most Hangya Balázs vezetésével Hegedüs Panna és kollégái derítettek fényt.
A tudósok előtt is rejtély, hogyan dolgozza fel az agy a belső beszédet, de a Caltech kutatói egy eddig kevésbé vizsgált agyi területre összpontosítva értek el áttörést a ki nem mondott szavak észlelésében.
A magányosság jobban érintheti a 30 év alattiakat, mint az időseket, de ennek okait még kutatják. A problémát egyre komolyabban vizsgálják a tudósok, ami nem is csoda: a jelenség a WHO szerint a dohányzáshoz vagy az elhízáshoz hasonló szintű halálozási kockázattal jár.
A zenei közeg alapvetően befolyásolja, hogy az emberi agy miként észleli és értelmezi ugyanazt a ritmusképletet, állítja a Nature Human Behaviour folyóiratban most megjelent tanulmány.
Mitől szerelem a szerelem? Az idegtudomány álláspontja szerint az oxitocin és a dopamin együttes felszabadulásától.
Hangya Balázs és kollégái azonosították az emlékezetért felelős gyors agyhullámokat irányító agyi régiót; a felfedezés a skizofréniához hasonló betegségek jobb megértésében is segíthet.
A Neuralink a Twitteren jelentette be, hogy az amerikai gyógyszerhatóság rábólintott a kísérletre, miközben nemrég hatósági vizsgálat derítette ki, hogy a tesztek során állatok százai pusztultak el hiába.
A patkányok sérült látókérgének egy részét pótolták az emberi őssejtekből növesztett organoidokkal. Az ilyen kísérletek a jövőben lehetővé tehetik a sérült agyi funkciók helyreállítását emberekben is.
Több tucat képet és rengeteg adatot manipulált tanulmányaiban egy Alzheimer-kutató, akinek nagy hatású 2006-os tanulmányára egy egész kutatási irányzat épült. Több milliárd dollár és másfél évtizednyi kutatómunka ment kárba, és feleslegesen tették ki kockázatoknak tesztalanyok százait.
Kell-e aludni a megtanult információk rögzítéséhez? Át lehet-e programozni egy dohányos agyát, hogy ne akarjon cigarettázni? A Qubit podcastjának vendége az Emlékezet, nyelv és idegtudomány kutatócsoportot vezető Németh Dezső pszichológus.
A böjtölés vallási szokásból nőtte ki magát tudományos alaptétellé, és mióta tovább élnek az emberek, még fontosabb, hogy a kognitív egészséget megőrizzük, ezért az idegtudomány is kutatni kezdte koplalás hatásait – mint kiderült, számos betegség elkerülhető, a szellemi és fizikai teljesítmény pedig növelhető egy egyszerű, időszakos böjttel.
Egy 87 éves beteg agyáról épp felvételeket készítettek, amikor meghalt, és az orvosok váratlan jelenséget figyeltek meg: az emlékek felidézésében részt vevő agyhullámok aktivitása a szív leállása után is fennmaradt.
Azoknál, akik másnak vesznek ajándékot, jobban megnő az empátiáért és boldogságért felelős agyi régiók aktivitása, mint azoknál, akik maguknak vásárolnak. Persze nem mindegy, hogy kinek szól az ajándék, és azt se higgyük, hogy csak emberekre jellemző a nagylelkűség – a pingvinek, a pókok és a vérszopó denevérek is tudnának mesélni.