„A mai gyerekek a világ legfejlettebb technológiáját használják, de ezt nem úgy tervezték, hogy figyelembe vették volna a biztonságukat” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a KIDS Act bemutatásakor. A törvénycsomag-javaslat az unió fiataljainak online védelmében született, és ahogy von der Leyen fogalmazott, „visszaülteti a szülőket a vezetőülésbe”.

A javaslat értelmében a 13 év alattiak egyáltalán nem rendelkezhetnének önálló fiókkal a közösségi médiában, 13 és 15 év között pedig csak olyan fiókjuk lehetne, amelyeket a szülők folyamatosan ellenőrizhetnek. Ehhez a szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a szülők egy alfiókot hozhassanak létre, amelyen keresztül a gyerek csak limitált tartalmakhoz férhet hozzá, és az ismerősök körét is ellenőrizhetővé kell tenniük. A szolgáltató felelőssége az is, hogy a gyerekek legfeljebb egy órát tölthessenek el ezeken a platformokon.

Chatbotok, online játékok, videómegosztók

A javaslatban szerepel a chatbotok, online játékok, a videómegosztók és a játékok korlátozása is. Ha elfogadják, a megszűnik a végtelen görgetés, a gyerekek nem kapnak push-üzeneteket az éjszaka közepén, és nem veheti fel velük akárki a kapcsolatot. A chatbotoknak nem lesz szabad emberszerűen viselkedniük, hogy ne alakulhasson ki a gyerek és a program között érzelmi függőség.

A korlátozott mini-fiókoknál alapbeállításnak kell lennie a geolokáció, a mikrofon és kamera kikapcsolása is. Önálló fiókot csak 15 év felett lehet majd létrehozni.

A szolgáltatóknak kell gondoskodniuk az előbb említett korlátozások bevezetéséről és a megbízható életkor-ellenőrzésről is, ehhez használhatják az EU-s applikációt is, de más megoldást is használhatnak, amennyiben ez megfelel az adatvédelmi szabályoknak. A szabályok még nem léptek életbe, a javaslatot még az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is meg kell tárgyalnia. Ha viszont életbe lép az új szabályozás, a cégeknek elég sok dolguk akad majd – ha pedig nem felelnek meg a törvénynek, komoly bírságokra számíthatnak, amelyek az éves árbevételük 6 százalékát is elérhetik.

Nemzetközi példák

A lépés nem lenne példa nélküli: a világon először Ausztrália tiltotta be a 16 éven aluliak közösségimédia-használatát tavaly decemberben, a tiltást – vagy legalábbis a korlátozást – ezután több országban is fontolóra vették. Nagy Britanniában idén januárban merült fel a tiltás ötlete, nem sokkal később pedig Franciaországban és Egyiptomban és Kanadában is előkerült szigorúbb szabályozás ötlete. Az uniós szabályozás ezekhez képest, legalábbis az életkor szempontjából, nem is lenne olyan szigorú, hiszen korlátozottan 13 és 15 év között is lehetne használni a közösségi médiát, 15 év felett pedig teljesen szabadon. A szabályozásra a jelek szerint lenne igény: az Európai Bizottság felmérése szerint az európaiak 92 százaléka egyetért azzal, hogy a gyerekeknek és fiataloknak hatékonyabb online védelemre van szüksége.