Globálisan az összes rákos megbetegedés mintegy 12 százalékáért fertőző betegségek felelősek egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint. A kutatók a Global Cancer Observatory „Cancer Today” (GLOBOCAN) adatbázisának elemzése alapján arra az eredményre jutottak, hogy 2024-ben 2,3 millió rákos megbetegedés hátterében valamilyen fertőzés állt, vagyis körülbelül minden nyolcadik esetet ez okozott. A lyoni Nemzetközi Rákkutató Ügynökség kutatói az elemzésben kiszámították, hogy öt kórokozó felelős szinte az összes, fertőzéshez köthető rákos megbetegedés kialakulásáért.

A legtöbb rákos esettel a Helicobacter pylori bélbaktérium áll összefüggésben, ami a becslések szerint két évvel ezelőtt 760 ezer rákos esetet okozott. A kórokozó gyakran ártalmatlan, és a világ lakosságának körülbelül a fele valószínűleg életének valamelyik szakaszában megfertőződik vele. Általában tünetmentes, azonban károsíthatja a gyomornyálkahártyát, és gyomorfekélyhez vezethet. A humán papillomavírus (HPV-vírus) ellen bár létezik védőoltás, az elemzés szerint 750 ezer rákos esetért ez a kórokozó felelős, amit gyakran a méhnyakrákkal hoznak összefüggésbe: az elemzésbe bevont méhnyakrákos esetek 100 százalékát a HPV okozta.

A májrák vezető okaként ismert hepatitis B fertőzés világszerte 360 ezer rákos megbetegedéssel áll összefüggésben a kutatás szerint, amire létezik hatékony védőoltás. Ugyanakkor az Egyesült Államokban a Trump-adminisztráció és Robert F. Kennedy, Jr. egészségügyi és humán szolgáltatásokért felelős miniszter hepatitis B fertőzés elleni vakcinát levette a kötelező oltások listájáról, és bizonyos esetekben „egyéni alapú döntéshozatalra” bízta azt.

A herpeszvírusok közé tartozó kórokozót, az Epstein–Barr-vírust (EBV) a felső garat rákjával, illetve különböző típusú vérrákokkal hozták összefüggésbe a kutatók, míg a hepatitis C vírus a máj daganatos megbetegedéseivel állt összefüggésben, és 160 000 rákos esetet okozhatott egy év alatt a tanulmány szerint. Az eredmények azért fontosak, mert “alátámasztják az új megelőzési eszközök – elsősorban az EBV elleni eszközök – kutatásban és fejlesztésben történő befektetések indokoltságát is” – írják a tanulmányban a kutatók.