Másfél millió fertőzött szúnyogot engedtek szabadon Barcelonában, hogy kevesebb fertőző szúnyog legyen
Több mint másfél millió, Wolbachia baktériummal fertőzött hím szúnyogot engedtek szabadon Barcelonában, hogy csökkentsék a dengue-lázat és más fertőzéseket terjesztő szúnyogok számát, írja a New Scientist. Ezt a technikát Szingapúrban és az Egyesült Államok egyes részein már alkalmazzák, ám Európában ez az első nagyobb próbája a módszernek.
A program az ázsiai tigrisszúnyog ellen irányul, amely a globális felmelegedés segítségével mára 16 európai országban telepedett meg, és rekordszámú dengue- és chikungunya-fertőzéshez vezetett. A faj Magyarországon is jelen van: először 2014-ben észlelték itthon, és mára stabil populációi alakultak ki. A tigrisszúnyog már egészen kis mennyiségű vízben is képes szaporodni, például esővízzel telt eldobott hulladékban, ezért a hagyományos, nagyobb vízfelületekre kijuttatott rovarirtók kevéssé hatékonyak ellene.
A barcelonai programot a Rentokil kártevőirtó cég a Google anyavállalatához, az Alphabethez tartozó Debug projekttel közösen viszi. A módszer azt használja ki, hogy sok rovarfaj nősténye csak egyszer párzik, így ha steril hímmel párosodik, petéiből nem kel ki utód. A hímeket korábban sugárzással tették terméketlenné, ez azonban rövidebb élettartamot és rosszabb párzási esélyeket eredményezett. A Debug ezért a Wolbachia baktériumot használja, amely számos rovarfajt fertőz meg, és megakadályozza, hogy a fertőzött hímek megtermékenyítsék a nem fertőzött nőstények petéit. A szúnyogokat a cég floridai telepén tenyésztik, és hetente repülővel szállítják Spanyolországba. A szabadon engedés augusztus közepén kezdődött, november közepéig tart, majd jövő májusban folytatódik. Korábbi, kis léptékű római kísérletekben a módszer közel 90 százalékkal csökkentette az életképes peték számát.
A módszer csak akkor működik, ha kizárólag hímeket engednek szabadon, mert a nőstények továbbadnák a baktériumot, és akkor a helyi szúnyogok is hordoznák. Ilyenkor a fertőzött hímek már életképes utódokat nemzenének velük. A Debug ezért mesterséges intelligenciával válogatja szét a hímeket és a nőstényeket. Szingapúr példája azt mutatja, hogy a módszer működőképes: az ottani program eredményeit a New England Journal of Medicine-ben közölték, és a szingapúri környezetvédelmi hivatal szerint a kezelt területeken élők körében több mint 70 százalékkal csökkent a dengue-láz kockázata. A Debug következő lépésben Floridában és Kaliforniában is engedélyt kér hasonló programokra.
Kapcsolódó cikkek:
Nem az a kérdés, hogy az invazív szúnyogok nálunk is elterjesztik-e a dengue-lázat, hanem az, hogy mikor
Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk harmadik epizódjában négy magyar ökológus segítségével mutatjuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és azt, hogy miként lehetne ellenük a mostaninál hatékonyabban védekezni.
32 millió szúnyogot engedne szabadon a Google Kaliforniában és Floridában
A techcég ezzel meglepő módon a már meglévő populációt csökkentené, hamarosan eldől, hogy a lépést az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal engedélyezi-e.
A szúnyogok idővel megkedvelik a rovarriasztó szagát, és a táplálkozással kötik össze
Egy friss kísérlet szerint a legtöbb szúnyogriasztóban megtalálható DEET kezdetben ugyan valóban távol tartja az egyiptomi csípőszúnyogokat, ahogy viszont gyengül az illat, egyre csábítóbb lesz a rovarok számára.