Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk harmadik epizódjában négy magyar ökológus segítségével mutatjuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és azt, hogy miként lehetne ellenük a mostaninál hatékonyabban védekezni.
Az Országos Vérellátó Szolgálat szerint két budapesti kerület és Szeged lakosai nem adhatnak vért, ha egy tigrisszúnyog megcsípte őket. Az általunk megkérdezett szakértők túlzásnak érzik a korlátozást, és szerintük nem a tigrisszúnyogra kellene koncentrálni.
Az Ökológiai Kutatóközpont Szúnyogmonitor programja segíti a hatékony, de kevésbé vagy egyáltalán nem környezetszennyező gyérítési programok kidolgozását, de kulcsfontosságú a járványtani szempontból leginkább veszélyes inváziós fajok magyarországi elterjedésének feltérképezésében is.
Az Ökológiai Kutatóközpont által elindított weboldal a citizen science jegyében a lakossági megfigyelések és bejelentések segítségével térképezi fel a magyarországi inváziós csípőszúnyogfajok elterjedését.
A magyar ökológusok a lakosság segítségét kérik: az így begyűjtött információk alapján hatékony gyérítési programot lehet szervezni egy-egy területen, és elkerülhető, hogy az egész országot környezetszennyező rovarirtókkal permetezzék le.
Az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete szerint a légi kémiai védekezés jelentős környezetszennyező mellékhatásokkal jár, az alkalmazott hatóanyag közismerten mérgező számos más repülő rovarfajra, és akár tömeges halpusztulást is okozhat.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont a lakosság segítségét kéri a veszélyes kórokozókat terjesztő Aedes albopictus elterjedésének feltérképezéséhez.